Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

A Dirofilaria-fajok hazai elterjedtségének vizsgálata kutyákban
Mag Viktória V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Farkas Róbert

Absztrakt:

A Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens okozta parazitozoonózisok világszerte széles körben elterjedt parasitosisok, amelyek leggyakrabban kutyákban fordulnak elő. Az igazi szúnyogokkal, mint biológiai vektorokkal terjedő fonálférgek ritkábban más állatfajokat, így pl. macskákat, vadon élő ragadozókat, és az embert is fertőzhetik. A bőrférgességet okozó D. repens évtizedek óta jelen van, azonban a szívférgesség okozójaként ismert D. immitis autochthon hazai előfordulásáról csak 2009 óta jelentek meg közlemények. Azóta az ország több térségében is találtak fertőzött állatokat, de pontosan nem tudjuk, hogy a kutyák egyik, vagy mindkét faj okozta fertőzöttsége országosan előfordul-e. A tanulmány célja újabb adatok gyűjtése volt a két faj hazai elterjedtségéről találomra kiválasztott, ilyen célból nem vizsgált, 1 év feletti kutyákból gyűjtött vérminták parazitológiai, szerológiai és molekuláris biológiai módszerekkel végzett vizsgálatával.

Az elmúlt fél évben Budapest kivételével az ország 19 megyéjének 165 településén tartott 305 kutyából (megyénként 6-68 állatból) egy alkalommal vérminták és a kutatáshoz szükséges adatok gyűjtése történt. Először módosított Knott teszttel a mikrofiláriák jelenlétét vizsgáltuk, amelyeket 52 mintában (17,05%) találtuk meg. Valamennyi mintában DiroCHEK® test kittel (Zoetis) a D. immitis antigénjének az előfordulását ellenőriztük. A szeropozitív mintákban (47) kétféle PCR módszerrel mindkét faj DNS-ének a jelenlétét kerestük. A 22 Knott pozitív és szeronegatív mintákból 8-nál szintén PCR vizsgálatokat végeztünk.

A 305 kutya közül 27-nél (8,85%) fordult elő D. immitis, 35-nél (11,48%) D. repens fertőzöttség. Hét (2,29%) olyan eb volt, amely egyidejűleg mindkét fonálféregfajjal fertőzött volt. A szívféreggel fertőzött kutyák 10 megye 24, a bőrférgesek 14 megye 27 településen éltek. Kettős fertőzöttséget 6 megye 7 helységében tartott egy-egy állatban diagnosztizáltunk.



Előadások listája