Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

A magyar akvakultúra ágazat versenyképességének elemzése
Várhidi Zsóka IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Ózsvári László

Absztrakt:

A Föld lakosságának növekedése állandó kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, hogy a növekvő élelmezési igényeket ki tudjuk elégíteni, így a halászat és haltenyésztés nagyon fontos szerepet játszik az élelmiszer-ellátás biztonságának megteremtésében. Az elmúlt két évtizedben a tengeri halászat lehetőségei beszűkültek, így a víziállat-termelés bővülését az akvakultúra ágazat fejlődése teszi lehetővé. Ezért kutatásom célja a magyar akvakultúra ágazat versenyképességének elemzése volt.

A halászat és az akvakultúra globális és európai jelentőségének, fejlődési trendjeinek értékeléséhez elemeztem az 1980-2015 közti időszakra vonatkozó statisztikai adatokat. Magyarország akvakultúra ágazata, kiemelten a tógazdasági haltenyésztés helyzetének és jelentőségének értékelésére az 1994-2016 közti időszak nemzetközi és hazai hivatalos statisztikai adatait elemeztem. A versenyképességi elemzés során meghatároztam a magyar akvakultúra ágazat sajátosságait, versenyelőnyeit és -hátrányait, a külső lehetőségeket és veszélyeket, valamint javaslatokat fogalmaztam meg a szektor jövedelmezőségének, versenyképességének növelésére.

A globális akvakultúra termelés 2015-ben 76,5 millió tonna volt, az Európai Unió ennek 1,7%-át adta. Magyarország bruttó haltermelése 20-30 ezer tonna évente. 2013-ban az egy főre jutó éves halfogyasztás világszinten 18,6 kg volt, az Eu-ban átlagosan 22,5 kg. A hazai halfogyasztás (5,1 kg/fő) ettől jelentősen elmarad, az EU-ban ez a legkisebb mennyiség! Ennek ellenére a víziállatok importjának értéke mintegy tízszeresen meghaladja az exportot, amiben nagy szerepe van, hogy főleg feldolgozott termékek kerülnek behozatalra és élő áruhal kerül exportra. A nemzetközi kereskedelem lehetőségeit döntően befolyásolja az egyes országok halállományának állat-egészségügyi helyzete is. Ebben a tekintetben a hazai akvakultúra ágazat kedvező helyzetben van, Magyarország a pontyok tavaszi virémiájától mentes.

A hazai tógazdasági haltenyésztés versenyképességét kedvezően befolyásolja a saját takarmánybázis megléte, a multifunkcionalitás, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése és a szakszerű vízgazdálkodás. Ezzel szemben a legtöbb tógazdaságunkban versenyhátrányt jelent a halastavak nagy beruházási és rekonstrukciós költségigénye, a szezonális munkacsúcsok, az időjárásnak való kitettség és a hazai fogyasztói piac kis mérete.

A tógazdasági haltenyésztés jövedelmezőségét tekintve kedvezőbb helyzetben van, mint az állattenyésztés egyéb ágazatai. A hazai vállalkozások jövedelmezősége a horizontális és vertikális integráció segítségével és a feldolgozott halkészítmények gyártásával jelentősen növelhető lenne, megteremtve a technológia fejlesztéséhez szükséges beruházási tőkét.



Előadások listája