Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép egy szokatlan formájának hazai előfordulása
Cserti Sándor V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Rusvai Miklós

Absztrakt:

Korábban, 2007. és 2012. között Európa-szerte, több országban észleltek fiatal borjakban egy korábban ismeretlen kórképet. A kórkép az esetek túlnyomó többségében egészségesen, megfelelő fejlettségi állapotban, a fajra jellemző vemhességi idő után született, jó kondícióban levő borjakon jelentkezett, és általában az igen jó menedzsmentű, átlagon felüli állat-egészségügyi ellátásban részesülő állományokban, jó tartási feltételeket biztosító gazdaságokban okozta a legnagyobb károkat.

A tünetek 1–4 hetes borjakon jelentkeztek, és a kórképet a kifejezett vérzékenység uralta. A véralvadási zavart jelezte a minden bőrsérülést (injekció beadását, vérszívó rovarok szúrását) követő tartós vérzés mellett a spontán vérzések megjelenése (vérvizelés, orrvérzés, ínyvérzés stb.). A klinikai tünetek jelentkezése után a borjak általában rövid időn belül (2–7 nap) elhullottak. Az elhullások aránya igen nagy volt, a beteg borjak többsége elpusztult.

A borjak újszülöttkori pancytopeniája (bovine neonatal pancytopenia, BNP) a legelfogadottabb magyarázat szerint immunpatológiai kórkép, amelyet az anyai szervezetbe (vélhetõleg vakcinázással) bejuttatott alloantigének váltanak ki, és amely a föcstej kiszopása után jelentkezik olyan borjakon, amelyek az apai vonal révén a tehénbe (az anyába) bejuttatott alloantigénnel megegyezõ típusú MHC-antigéneket hordoznak sejtjeik felületén.

Dolgozatomban egy olyan halmozottan jelentkező esetsorozatot ismertetek, mely egy nem vakcinázott állományban lépett fel. Egyben azt is bizonyítja, hogy a kórkép „spontán” is kialakulhat, a korábban a kialakulásáért felelősnek tartott vakcina (Pregsure) alkalmazásától függetlenül. A kórkép „spontán” előfordulásának ez az első hazai bizonyítéka



Előadások listája