Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
» 2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK

2020. évi TDK konferencia

A nyelőcsőférgesség és a szívférgesség előfordulásának összehasonlító vizsgálata a magyarországi kutyákban
Varga Dóra V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Belgyógyászati Tanszék
Témavezető: Dr. Psáder Roland

Absztrakt:

Retrospektív tanulmányunk célja, hogy a Spirocerca lupi és a Dirofilaria immitis fonálféreg fertőzöttségek előfordulási gyakoriságát és szezonalitását vizsgáljuk magyarországi kutyáknál. Feltételezésünk szerint a szívférgesség elterjedésével a nyelőcsőférgesség előfordulási gyakorisága csökkent az elmúlt években, mivel a két bántalom kezelésére és megelőzésére alkalmazható hatóanyagok között átfedés van.

Munkánk során a spirocercosis vizsgálatához szükséges adatokat az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék és Klinika elektronikus nyilvántartási rendszeréből gyűjtöttük a 2007.01.01. és 2020.03.31. közötti időszakról. A diagnózist a gasztroszkópia során a nyelőcsőben látható jellegzetes megjelenésű csomók és bélsár parazitológia, esetleges kórszövettani lelet alapján, valamint kétes esetben a terápiát követő kontroll endoszkópos vizsgálat eredménye alapján állítottuk fel. A dirofilariosis tanulmányozásához a Praxislab Kft. nyilvántartási rendszeréből kaptunk adatokat a 2014.01.01. és 2020.03.31. közötti időszakról. Szívférgesnek tekintettük azokat a kutyákat, melyek vérmintái ELISA és/vagy hőkezelés utáni ELISA és/vagy PCR vizsgálattal pozitívak voltak. Ellentétes eredmények esetén abban az esetben tekintettük szívférgesnek a beteget, ha a PCR negatív, de az ELISA pozitív vagy az ELISA negatív, de a PCR pozitív, valamint ha az ELISA és/vagy PCR eredménye negatív volt, de a hőkezelés utáni ELISA pozitív eredményt adott. A parazitózisok éves előfordulási gyakoriságát lineáris regresszióval vizsgáltuk, figyelembe véve a klinikai endoszkópos esetek és a laboratóriumi minták számának alakulását az adott években, ezzel kiküszöbölve az esetszámok (endoszkópia, vérminták száma) változásából adódó hiba lehetőségét. A spirocercosis szezonalitását khí-négyzet próbával elemeztük, míg a dirofilariosis esetében az ANOVA táblával vizsgáltuk.

Az összesen n=46 nyelőcsőférges eset statisztikai elemzése során szignifikáns növekedést találtunk az éves esetszámban 2007-2015-ig, mind az éves gasztroszkópiás (p=0,0085), mind az éves endoszkópiás (p=0,0096) esetek számához képest. A teljes periódust vizsgálva (2007-2020) a szignifikáns növekedés 2015-től eltűnt mind a gasztroszkópiák számához (p=0,1567), mind az összendoszkópos esetszámhoz képest (p=0,0836). Az n=3229 szívférges esetet megvizsgálva 2007-2020 között a szívférgesség incidenciája nem nőtt szignifikánsan (p=0,5355) az évente indikált szűrővizsgálatok számához képest. Egyik általunk vizsgált parazitózisnál sem igazolható szezonalitás (spirocercosisnál p=0,1934, dirofilariosisnál p=0,6741). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyelőcsőférgesség és a szívférgesség is az év bármely időszakában előfordulhat a hazai kutyákban. A spirocercosis előfordulásának növekvő trendje megtört 2015-től, de ennek a kapcsolata a dirofilariosissal a vizsgálati időszak rövidsége miatt statisztikailag nem igazolható, ezért ez további vizsgálatokat igényel.



Előadások listája