2020. évi TDK konferencia

Retrospektív tanulmányunk célja, hogy a Spirocerca lupi és a Dirofilaria immitis fonálféreg fertőzöttségek előfordulási gyakoriságát és szezonalitását vizsgáljuk magyarországi kutyáknál. Feltételezésünk szerint a szívférgesség elterjedésével a nyelőcsőférgesség előfordulási gyakorisága csökkent az elmúlt években, mivel a két bántalom kezelésére és megelőzésére alkalmazható hatóanyagok között átfedés van.

Munkánk során a spirocercosis vizsgálatához szükséges adatokat az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék és Klinika elektronikus nyilvántartási rendszeréből gyűjtöttük a 2007.01.01. és 2020.03.31. közötti időszakról. A diagnózist a gasztroszkópia során a nyelőcsőben látható jellegzetes megjelenésű csomók és bélsár parazitológia, esetleges kórszövettani lelet alapján, valamint kétes esetben a terápiát követő kontroll endoszkópos vizsgálat eredménye alapján állítottuk fel. A dirofilariosis tanulmányozásához a Praxislab Kft. nyilvántartási rendszeréből kaptunk adatokat a 2014.01.01. és 2020.03.31. közötti időszakról. Szívférgesnek tekintettük azokat a kutyákat, melyek vérmintái ELISA és/vagy hőkezelés utáni ELISA és/vagy PCR vizsgálattal pozitívak voltak. Ellentétes eredmények esetén abban az esetben tekintettük szívférgesnek a beteget, ha a PCR negatív, de az ELISA pozitív vagy az ELISA negatív, de a PCR pozitív, valamint ha az ELISA és/vagy PCR eredménye negatív volt, de a hőkezelés utáni ELISA pozitív eredményt adott. A parazitózisok éves előfordulási gyakoriságát lineáris regresszióval vizsgáltuk, figyelembe véve a klinikai endoszkópos esetek és a laboratóriumi minták számának alakulását az adott években, ezzel kiküszöbölve az esetszámok (endoszkópia, vérminták száma) változásából adódó hiba lehetőségét. A spirocercosis szezonalitását khí-négyzet próbával elemeztük, míg a dirofilariosis esetében az ANOVA táblával vizsgáltuk.

Az összesen n=46 nyelőcsőférges eset statisztikai elemzése során szignifikáns növekedést találtunk az éves esetszámban 2007-2015-ig, mind az éves gasztroszkópiás (p=0,0085), mind az éves endoszkópiás (p=0,0096) esetek számához képest. A teljes periódust vizsgálva (2007-2020) a szignifikáns növekedés 2015-től eltűnt mind a gasztroszkópiák számához (p=0,1567), mind az összendoszkópos esetszámhoz képest (p=0,0836). Az n=3229 szívférges esetet megvizsgálva 2007-2020 között a szívférgesség incidenciája nem nőtt szignifikánsan (p=0,5355) az évente indikált szűrővizsgálatok számához képest. Egyik általunk vizsgált parazitózisnál sem igazolható szezonalitás (spirocercosisnál p=0,1934, dirofilariosisnál p=0,6741). Az eredmények alapján megállapítható, hogy a nyelőcsőférgesség és a szívférgesség is az év bármely időszakában előfordulhat a hazai kutyákban. A spirocercosis előfordulásának növekvő trendje megtört 2015-től, de ennek a kapcsolata a dirofilariosissal a vizsgálati időszak rövidsége miatt statisztikailag nem igazolható, ezért ez további vizsgálatokat igényel.