2020. évi TDK konferencia

A Staphylococcus aureus (S. aureus) egy nagy jelentőséggel bíró fakultatív patogén baktérium az állatorvoslásban és a humán medicinában egyaránt, a hordozás aránya 20-30% körüli mind az emberi, mint a házi emlősállatok populációiban. A kórokozó egyik fontos tulajdonsága az antimikrobiális szerekkel szemben kialakuló gyors és nagyfokú rezisztenciája, és az illető rezisztenciagének hatékony terjesztése. Másik fontos tényező az egyes genetikai vonalak alacsony gazdafajlagossága, így zoonótikus jelentősége is van. Meticillin rezisztens S. aureus-t (MRSA) a ’70-es években sikerült először kimutatni tehenekből, majd az ezredforduló után sertéstartók mintáiból is. Az állati eredetű MRSA-t (livestock associated-, LA-MRSA) megtalálták már sertésben, kutyában, macskában, baromfiban, lovakban, illetve a velük kapcsolatban lévő emberekben is. Az európai lóklinikákon a 398-as klonális komplexbe (CC398) tartozó LA-MRSA jellemző nozokomiális patogén, a személyzet körében a hordozás aránya általában meghaladja a populációs átlagot.

Vizsgálatunkban egy magyar lógyógyászati konferencián állatorvosoktól és lovas szakemberektől gyűjtött mintákban vizsgáltuk a S. aureus előfordulását. A kórokozók szelektív elődúsításos tenyésztését követően elvégeztük a talált törzsek genetikai azonosítását és tipizálását, valamint rezisztenciaprofiljának vizsgálatát is. A 29 mintából 12-ben (41,4% ) azonosítottunk S. aureus-t, ezek közül 6 törzs (az összes minta 20,7%-a) volt MRSA. A meticillin érzékeny S. aureus törzsek többsége a gyakoribb európai, emberek körében előforduló genetikai vonalakhoz tartozott. Az MRSA törzsek közül négy az Európában leggyakoribb LA-MRSA genotípushoz, a CC398-as klonális komplexhez, és egy-egy törzs az állatokban szintén előforduló CC1, illetve CC130 komplexbe tartozott. A CC398-as törzsek közül három t011-SCCmecIV genotípusú, ami megegyezik az európai lókórház-specifikus vonallal, a negyedik a sertésekre és más haszonállatokra jellemző t034-SCCmecV.

Vizsgálatainkból kiderül, hogy a magyar lókórházakon kívül dolgozó lógyógyász állatorvosok körében is előfordul az LA-MRSA. A 20%-os prevalencia, és a kis gazdaspecifitású genotípusok előfordulása aggodalomra adhat okot, rávilágít az állatokkal mindennapi kapcsolatban lévő emberek MRSA hordozásának és rezervoár szerepének jelentőségére. Az állategészségügyben emiatt fontos cél a helyes higiéniai gyakorlatának oktatása és betartása az állategészségüggyel foglalkozók (orvosok, asszisztensek, szaksegédek) körében, annak érdekében, hogy a multirezisztens kórokozókat visszaszorítsuk.