2020. évi TDK konferencia

Az elmúlt évtizedekben mind humán, mind állatorvosi vonalon jelentős fejlődésen ment keresztül az aneszteziológia. Ennek következtében jelentősen csökkent az altatási kockázat elsősorban a folyamatosan megújuló gyógyszerkínálatnak és a fejlődő monitorozási technikáknak köszönhetően. Sajnos lovak esetén még így is százszor nagyobb az altatási komplikáció és az azt követő elhullás, mint embereknél, illetve kb. húszszor több a halálos kimenetelű komplikáció, mint a kutyáknál.

Számos tanulmányt végeztek már lovakkal is, amelyekben kiértékelték a generál anesztézia okozta komplikációkat és az elhullások arányát. A legnagyobb ilyen tanulmány a CEPEF (Confidental Enquiry of Perioperative Equine Fatality) 1-3 volt, illetve számos kisebb méretű kutatást is végeztek ebben a témában.

Jelen kutatásunkban a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán, 2014 és 2019 között elvégzett műtéteket vettük alapul és azt vizsgáltuk, hogy a beavatkozás utáni 7 napon belül milyen komplikációk merültek fel. Továbbá azt is vizsgáltuk, hogy a kapott eredmények hogyan viszonyulnak a külföldi trendekhez. Adathiány esetén kizártuk a vizsgálatból az adott egyedet, így az elvégzett 1460 műtétből végül 1279 került bele a kutatásunkba.

Sokféle beavatkozásra került sor, de a leggyakoribb műtéttípusok: artroszkópia (400), kólika (242), valamint a kasztráció (208). A felmerülő altatási szövődmények a következők voltak: hirtelen szívmegállás, csonttörés, posztanesztetikus miopátia, neuropátia, légúti obstrukció, kólika, sebgyógyulási zavar, tüdőgyulladás, thrombophlebitis.

A teljes esetszám tekintetében 198 alkalommal merült fel komplikáció, a leggyakoribb probléma pedig a kólika volt, mely önállóan, vagy egyéb komplikációval társulva jelentkezett. Az elektív esetek 9,3%-ban, míg a sürgősségi esetek 41,7 %-ban, valamint az összes esetszám 15,48%-ban mutatkozott az elkövetkező 7 napban komplikáció.

A szakirodalom alapján az altatási szövődmények összefüggésbe hozhatók az anesztézia körülményeivel, mit pl. az altatóorvos felkészültsége, éjszakai munkavégzés, az altatás hossza, fektetés, stb., valamint a páciens paramétereivel (ASA kategória, kor, testméret, stb.). Kutatásunk során ezen jellemzők, valamint a komplikációk előfordulása és típusa között fedeztünk fel összefüggéseket. Az átlagos altatási idő 149,51 +- 65,4 perc volt. Szignifikáns összefüggést találtunk az altatási idő hossza és a komplikáció jelentkezése között (p-érték=0,0000002249), viszont nem találtunk összefüggést az elektív és sürgősségi műtétek és az altatási idő között, továbbá a kor és a komplikációk között sem. A lovak súlyával kapcsolatban sajnos nem tudtunk levonni következtetéseket a hiányzó adatok miatt. Nemzetközi szinten, egészséges lovak tervezett műtétei esetén a halálozási arány meglepően magas, kb. 1% volt, ehhez képest nálunk ez az arány csupán körülbelül 0,1% lett.