Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
» 2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK

2020. évi TDK konferencia

Különböző típusú és származású mézek antimikrobás hatásának vizsgálata
Császár Dorottya VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élelmiszerhigiéniai Tanszék
Témavezetők: Dr. Szakmár Katalin, Dr. Tőzsér Dóra

Absztrakt:

Napjainkban az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek egyre nagyobb kihívást jelentenek mind a humán-, mind az állategészségügyben, ennek következtében megnőtt a jelentősége az egyéb antimikrobás tulajdonságú anyagok vizsgálatának. A házi méh (Apis mellifera) által készített méz szaporodásgátló hatását a benne található hidrogén-peroxid, illetve a különböző növényekből származó fenolsavak és flavonoidok, illetve a magas cukortartalma és az ebből adódó alacsony vízaktivitása okozza.

Összehasonlító vizsgálatunk során különböző típusú mézmintákat vizsgáltunk, így információt kapunk az egyes mézfajták antimikrobás hatásairól, Escherichia coli és Staphylococcus aureus-szal szemben. Kísérleteink során 15 kiskereskedelemben kapható mézet vizsgáltunk; 5 vegyes virág, 5 akác, és 1-1 egyéb (hárs, napraforgó, erdei fenyő, alma, repce). A kísérleteket 4 hőmérsékleten (37, 30, 25, 20 +/-1°C) és 4 mézkoncentrációban (0, 6, 8, 10%) feles TSB táplevesben végeztük, vizsgálatonként azonos induló mikrobakoncentrációkkal.

A szaporodásgátlás vizsgálatához Microtester készüléket használtunk, amely a redoxpotenciál folyamatos mérése (a detektációs idő megnövekedése) alapján ad felvilágosítást a mikrobák aktivitásának csökkenéséről, amennyiben gátlóanyag van jelen a mérőcellában.

Az eredményeink alapján a mézoldatok már 6% koncentrációtól képesek a mikrobák szaporodását gátolni, ezért alkalmasnak látszanak élelmiszerek eltarthatóságának és biztonságának növelésére, amely kifejezetten fontos lehet a nem hőkezeléssel tartósított élelmiszerekben, és hozzájárulhat a tartósítószerek kiváltásához, illetve mennyiségének csökkentéséhez.

A Staphylococcus aureus, amely az egyik legjelentősebb baktériumfaj a felső légúti gyulladásos megbetegedésekben, meglehetősen érzékenynek bizonyult a vizsgált (fogyasztásra alkalmas) koncentrációkban, ezért az ilyen betegségek kezelésében is hatásos lehet. Ez azonban további vizsgálatokat igényel, hiszen ebben az esetben rendkívül rövid hatásidőről van szó.

Mivel az egyes mézminták azonos fajtán belül is különböző hatásúnak bizonyultak, az antimikrobás hatás értékelése alkalmas lehet a méz minőségi megítélésére, a mézhamisítás lehetőségének gyors, előzetes vizsgálatára.

„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg (a támogatási szerződés száma: AZ EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00005, címe: Tudományos utánpótlás erősítése a hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatásával, a mentorálás folyamatának kidolgozásával)”



Előadások listája