Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
» 2020. TDK
Felhívás
Meghívó 2020.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2020. TDK

2020. évi TDK konferencia

Egy magyarországi ménesben alkalmazott takarmányozás kiértékelése a növekedés során kialakuló ortopédiai betegségek (Developmental Ortophedic Disease: DOD) hajlamosító tényezőinek szempontjából
Tolnai Csenge Hanna VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya

Absztrakt:

A növekedés során kialakuló ortopédiai fejlődési rendellenességek (Developmental Orthopedic Disease, DOD) fogalomba számos csikókorban kialakuló elváltozás tartozik. Ide soroljuk a physitist, a végtag szögdeformitását, a hajlító inak zsugorodását, a cuboidalis csont abnormalitást, az osteochondrosist, a subchondralis cisztát, a fiatalkori osteoarthritist és a nyakcsigolya malformatiot. A kórképek kialakulásáért az endochondralis csontosodás folyamatában fellépő zavarok felelősek. Az elváltozások világszerte gyakoriak: Kentuckyban 10%-os, Franciaországban 46%-os DOD előfordulásról számolnak be. A klinikai tüneteik közé tartozik a megnagyobbodott növekedési zóna, az érintett ízület merevsége, a sántaság és a csökkent aktivitás. A tünetek akár kifejezett mozgászavar nélkül is, az állat értékének és hasznos élettartamának jelentős csökkenését okozzák. A DOD elváltozásokat komplex, multifaktoriális kórfejlődés jellemzi, melyben kiemelten fontos szereppel bír a takarmányozás, továbbá a gyors növekedés, a biomechanikai stressz és trauma, a hormonális hatások és a genetikai prediszpozíció. Napjainkban a megelőzésben a hangsúlyt elsősorban a vemhes kanca, valamint a csikók nevelése során alkalmazott körültekintő takarmányozási programok kapják: kerülni kell a túlzott energia-bevitelt, figyelemmel kell lenni a megfelelő energiaforrásra, a fehérje/energia arányra, a réz-, cink-, kalcium-, foszforigényre és azok arányára.

Kutatásunkban egy magyarországi állami ménes 46 csikóját, illetve azok felnevelése során alkalmazott takarmányok beltartalmi összetevőit vizsgáltuk 2019-ben. Vizsgálatainkat az utolsó trimeszteres vemhes kancák kondíció pontozásával kezdtük, majd a csikókat születésüktől választásukig követtük nyomon. A fiatal állatok marmagasságát és testtömegét 1-2 havonta mértük, melyekből kiszámoltuk a napi súlygyarapodást és a növekedési rátát, illetve minden alkalommal feljegyeztük az esetlegesen előforduló DOD elváltozásokat. A különböző takarmányok tápanyagtartalmát weendei analízissel, az ásványi anyagok koncentrációit HPLC-vel mértük. A beltartalmak és a napi adagok alapján kiszámoltuk a bevitelt, melyet összevetettük a nemzetközi szakirodalomban található adatokkal. Megállapítottuk a ménesben előforduló fő takarmányozási hibákat: az utolsó trimeszteres vemhes kancák túlzott energiabevitele, a laktáló kancák hiányos energia-, fehérje-, kalcium- és foszforbevitele, valamint a csikók diétájának hiányos és aránytalan energia-, fehérje- és ásványi anyag-tartalma. A választást követően 46 állatból 37-et tudtunk vizsgálni, ezek közül 26 csikónál (75%) fordult elő a hajlító inak zsugorodása a distalis interphalangealis ízületben (bakpata), ez az esetek döntő többségében július-augusztusban jelentkezett. Eredményeink alapján javaslatot tettünk a 2020-as évjárat számára megfelelő takarmányozási program kialakítására, majd az idei csikók választásakor felmértük a bakpata előfordulását, mely 20 állatból 2 esetében (10%) fordult elő.



Előadások listája