2020. évi TDK konferencia

A huszonegyedik században egyre nagyobb igény mutatkozik az alternatív, kevésbé invazívnak ítélt megoldásokra, mind a humán-, mind állatgyógyászatban is. Ugyanakkor a legtöbb esetben az alternatív terápia nélkülözi az előzetes a tudományos vizsgálatokat, ami kétségessé teszik ezek hatékonyságát.

A lovak zárt tartása kevesebb veszélyforrással bír, de ennek ellenére olyan stresszfaktorok jelentek meg, amikhez az állatok nem, vagy csak nehezen adaptálódnak. Épp ezért stressz nem csak az állatok jóllétét és teljesítményét befolyásolja, de megmutatkozhat a szív kapacitásának (HRV, heart rate variability) romlásában is. Mivel ez gyakori probléma, ezért szükséges lehet a preventív jellegű kezelés.

A szakirodalom több növényfajt említ nyugtató tulajdonságokkal, köztük a macskagyökeret (Valeriana officinalis) is. A kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a növény hatékonyságát, hiszen erre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre az állatorvosi szakirodalomban. Az etetési kísérleteket az üllői Dóra Major lóállományán végeztük. A kezelés előtt felmértük a kiválasztott egyedek általános stressz-szintjét és temperamentumát. Ehhez három módszert használtunk: a helyszínen HRV-mérést és egy gondozói kérdőívet készítettünk, majd bélsár mintákból a cortisol, azaz a legfőbb stressz hormon szintjét vizsgáltuk. Ezek összevetéséből átfogó, objektív képet kaptunk a vizsgált egyedek aktuális stressz-állapotáról. A vizsgálatokat a kezelés előtt, alatt és után is elvégeztük.. Az állapotfelmérést a kísérleti idő alatt, és annak végén is megismétletük.

Az első etetési kísérlet egy hónapig tartott, és az állatok takarmányához a szakirodalomban javasolt macskagyökér mennyiséget kevertük szárított formában.

Az első etetés első napján vérmintákat gyűjtöttünk 0.5, 1, 2, 4, 8 óra elteltével a zéró időpontot követően, majd a vérplazma mintákat UHPLC módszer segítségével vizsgáltunk. A kísérlet eredménye rávilágított arra, hogy az ajánlott dózis ellenére, a szárított növényből az emésztőrendszeren keresztül csak kis mennyiségben szívódik fel a vérben kimutatható hatóanyag, és az is csak rövid időtartamban.

A második kísérlet során egy emelt dózist etettünk, kkor a valeriána metabolitjai detektálható koncentrációra emelkedtek.

A kísérlet bebizonyította, hogy bár változott az állatok stressz-szintje, az etetés túl körülményes, életvitel-szerűen nem kivitelezhető. A macskagyökér íze ekkora adagolásban túl erős és kellemetlen a lovak számára. Mindez további kutatásra ad lehetőséget, így például a hatóanyag koncentrált etetésével kivonatok formájában.

Kutatásunk eredményei felhasználhatóak a gyakorlatban és a preventív stressz-kezelésben, ugyanakkor tudományos bizonyítékként szolgálnak a népi hagyományok helyett.