2020. évi TDK konferencia

A kórokozó baktériumok fokozódó antimikrobiális rezisztenciája (AMR) napjainkban egyre nagyobb köz-, és állategészségügyi jelentőséggel bíró probléma. A multirezisztens baktériumok minden évben több és több életveszélyes fertőzést, illetve halálesetet okoznak, miközben a megbízható hatékonyságú antibiotikumok köre egyre szűkül.

A jelenség tendenciájáért az ember-, illetve állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok, mint szelektáló tényezők egyértelműen felelőssé tehetők, a baktériumoknak azonban további faktorokra is szükségük van a rezisztencia kialakításához. Az antimikrobiális rezisztenciagének (ARG-k) maguk olyan „nyersanyagok”, melyeket a különböző baktérium közösségek tagjai a legtöbb esetben egymástól vesznek át horizontális géntranszfer folyamatok (HGT) során. Ennek megfelelően a bakteriális életközösségek találkozási pontjainak felmérése fontos orvosbiológiai kihívás.

Az állattartó telepekről származó feldolgozatlan termékek, például a nyers tej, nagy számban tartalmaznak a termelési helyen felhasznált, sokszor az egészségügyi rendszerben alkalmazottakkal megegyező antibiotikumok által kifejtett szelekciós nyomásnak megfelelő rezisztómmal (rezisztenciagén-készlet) rendelkező baktériumokat. A hőkezeletlen termékekben ráadásul ezek a baktériumok szaporodhatnak, így rezisztenciagének összesített mennyisége, a bakterióta méretével együtt növekedhet.

A felvetés mélyebb megértése céljából két kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető nyerstej-minta újgenerációs szekvenálási adatain bioinformatikai módszerekkel metagenom-elemzést végeztünk. Mintánként meghatároztuk a bakteriális összetételt, a rezisztómot, valamint az egyes ARG-k elmozdulási képességét. Tíz főbb baktérium-osztályt detektáltunk, melyek tagjai 22 antibiotikum csoporttal szemben hordoztak nagyon jó minőségben azonosított ARG-ket. Összesen három, plazmidon kódolt, vagyis nagyobb valószínűséggel átadható rezisztenciagént detektáltunk, melyek közül egy, a ß-laktámok hatékonyságát befolyásoló blaZ közvetlen közelében egy fág integráz gént is mutattunk ki.

A hőkezelés elmaradása esetén a fogyasztók emésztőrendszerébe a már feldúsult ARG-tartalommal rendelkező tej-bakterióta jut be, így esetlegesen lehetőség adódhat a nagy fizikai közelségben lévő fogyasztói bakteriótával történő HGT-re.

Bár a felmért eredmények jelentőségének pontosabb megítéléséhez további vizsgálatokra lesz szükség, az esettanulmány jó példaként szolgál az alkalmazott módszerek AMR kutatásban betöltött hiánypótló szerepére, emellett rávilágít az élelmiszerek és az AMR kapcsolatának az antibiotikum maradékanyag-tartalomtól eltérő perspektívájára.