Szekciók

Az Equus Przewalski ázsiai eredetű, és az egyetlen létező vadló. Bár már szinte kihalt, de tenyésztési programok segítségével a populáció jelenleg rohamosan növekszik. A Przewalski fajta nem csak megjelenésében különbözik háziasított társától, hanem genetikailag is, mivel ezen vadlovaknak 66 kromoszómája van.

A felnőtt lovakban előforduló gyomorfekély típusokat (EGUS: equine gastric ulcer syndrome) elhelyezkedésük alapján két csoportba osztjuk: a nyelőcsői rész fekélyeire (equine squamous gastric disease: ESGD) és a mirigyes rész fekélyeire (equine glandular gastric disease: EGGD). Az ESGD a különböző típusú háziasított lovak 50-100%-ban, az EGGD pedig a 30-65%-ban fordul elő. Az ESGD magas előfordulási arányát a háziasítással kapcsolatos tartási és takarmányozási tényezőkre vezetik vissza, az EGGD oktana jelenleg tisztázatlan.

Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a Magyarországon vadon élő, przewalski lovakban található gyomorfekély-betegség típusainak előfordulási arányát.

Tizenegy 2-22 éves (m: 9,9, SD: 6), przewalski ló (8 mén, 3 kanca) gyomrát vizsgáltuk meg postmortem. A lovak teljes életüket emberi beavatkozás nélkül, szabadon töltötték egy 2361 hektáros bioszféra rezervátumban. A krónikus elváltozások, vagy nem megfelelő fenotípus, illetve viselkedési jelleg miatt szelektált egyedeket kilőtték. A tetemeket helyben azonnal makroszkóposan vizsgáltuk, kifotóztuk, az elváltozásokat pontszámokkal, 0-4 között, értékeltük.

A lovak 27%-ban (3/11) találtunk elváltozásokat a gyomorban. Minden érintett egyed mén volt. Minden esetben EGGD állapítottunk meg, ESGD nem fordult elő. Sem az oesophagealis rész sem a pylorus-i régió nem mutatott elváltozást egy esetben sem. A mirigyes rész károsodásának mértékét minden esetben 2 pontszámmal értékeltük, a sérülések súlyosságát tekintve egy állat 1 pontszámot kapott a másik kettő pedig 2-t. Mindegyik állat fajtájának és korának megfelelő kondíciót mutatott.

A háziasított lovakkal ellentétben a przewalski egyedekben alacsonyabb előfordulási arányt találtunk és csak a mirigyes rész mutatott elváltozásokat. Eredményeink alátámasztják a háziasítással kapcsolatos tartás és takarmányozás szerepét az ESGD kialakulásával kapcsolatban. Az EGGD oktanában feltételezhető a krónikus stressz szerepe, mely közvetve csökkenti a prosztagalndin mediált szöveti perfúziót és a bikarbonát szekréciót, melyeknek fontos szerepe lenne a gyomornyálkahártya sav elleni védelmében. A három érintett mén esetében a háremben betöltött szerepükkel kapcsolatos dominanciaharcok okai lehettek a krónikus stressznek.

Jelen kutatást a Hortobágyi Nemzeti Park és a Pentezug Vadlórezervátum projekt támogatta.