Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Elefántok genetikai alapú magzati ivarmeghatározása anyai vérplazmából
Parcell Katherine VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Zenke Petra

Absztrakt:

A méhen belüli magzat ivara az ember, illetve néhány emlős faj esetén már ‒ az ultrahangos és hormonszintet mérő vizsgálatok mellett ‒ az anyai vérszérumban megtalálható specifikus DNS szekvenciák segítségével, nagy biztonsággal kimutatható. Ez a nem invazív beavatkozás lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenleg alkalmazott magzati ivar meghatározására irányuló módszereket kiegészítse, mivel azok sokszor időben korlátozottak, illetve fajonként eltérő megbízhatósággal rendelkeznek. Mivel a placenta anatómiai felépítése az egyes fajokban erősen befolyásolja a plazma sejtmentes magzati DNS-ének mennyiségét (kb. 3-6% a gesztációs idő függvényében), az alkalmazott DNS-kinyerési stratégia alapvetően határozza meg a vizsgálat sikerességét.

Elefántokban ‒ úgy, mint más emlős fajokban is ‒ már kifejlesztették a pontos ivar meghatározására irányuló molekuláris genetikai módszereket. Célunk jelen vizsgálatokkal az volt, hogy kialakítsunk egy olyan laboratóriumi protokollt, amely segítségével a jövőben nagy pontossággal meghatározható lesz a magzati ivar az ázsiai és az afrikai elefántfajokban is az anyai vérplazmából.

Vizsgálatunkban először a két fajra specifikus primereket (SRY, AmelY és PlpX) terveztünk és teszteltük le hím- és nőivarú, ázsiai és afrikai elefántokból származó szőrmintákból tisztított DNS-el. A bikákból származó mintákban a vártnak megfelelően csak az Y-kromoszómás markerek (SRY és AmelY) adtak pozitivitást, míg az X-ivari kromoszómára specifikus marker (PlpX) mindkét ivarból származó mintából kimutatható volt.

A következő lépésben ‒ az érzékenységi vizsgálatok után ‒ az afrikai vemhes elefánt tehenekből származó mintákon végeztük el a DNS-tisztítást és a polimeráz láncreakciót. A két vemhességből származó mintákból az egyik magzat hímnek (X- és Y-specifikus markerekre is pozitív), a másik nősténynek (csak az X-kromoszómás markerre pozitív) bizonyult, amely egyezést adott a megszületett borjak ivarával.

Összefoglalva, jelen vizsgálatunk az első tanulmány, amely bizonyítottan alkalmas a magzati DNS kimutatására vemhes elefánt vérmintájából. A módszer kidolgozása segítséget nyújt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) globálisan koordinált, tudományos tenyésztési programjaiban, mint például a megfelelő csere- és tenyésztési programok tervezéséhez. Ez különösen fontos olyan hárem struktúrájú populációkban, ahol nagy a kereslet a nőstényekre, viszont a hímek elhelyezése kihívást jelent és adott esetben a vemhesség megszakításával segíthetjük a megfelelő ivararány kialakítását a fenntartható elefántállományok érdekében.



Előadások listája