Szekciók

Munkánk során három, automata ellés-előrejelző rendszert használtunk. Az Ruminact (SCR Engineers Ltd., Netanya, Izrael) az állatok kérődzési idejét méri egy mikrofon segítségével kétórás intervallumokban. A Medria Vel’Phone (Medria, Chateaubourg, Franciaország) egy a hüvelybe helyezhető hőmérő, amely az ellés során a hüvelyből kiesésekor a hőmérséklet-változás hatására jelzést küld. A Moocall (Moocall Ltd., Dublin, Írország) egy a faroktőre helyezhető szenzor, ami a farok mozgása alapján érzékeli az állat aktivitását, és az elléskor növekvő aktivitáskor jelzést küld.

A kísérletben összesen 56, ellés előtt álló, klinikailag egészséges, Holstein-fríz szarvasmarhát használtunk a Prograg Agrárcentrum Kft. ráckeresztúri telepén. Az állatokat (19 üsző, 37 tehén) a várható ellés előtt kb. 1 héttel vontuk a kísérletbe. Az ellés megindulásakor feljegyeztük a különböző jelzések időpontját, az ellés lefolyását, illetve a befejeződésének időpontját. Az adatokat ezután elemeztük. A kérődzési idő mérésére 52 állatnál került sor. A Ruminact az ellés előtt átlagosan 4 órával mutatta a kérődzési idő csökkenését, amely az ellés utáni 4 óráig alacsony szinten maradt (az ellés időpontjában átl. 11 perc/2 óra). Ez az ellés előtti és utáni hat órával mért kérődzési időtől is szignifikánsan alacsonyabb (P<0,05). A Vel’Phone-t relatív invazivitása miatt összesen 21 állatnál alkalmaztuk. Az ellést előrejelző SMS áltagosan 1 óra 41 perccel előzte meg a borjú születését. A legkorábban küldött üzenet az ellés előtt 3 óra 28 perccel, a legkésőbbi mindössze 31 perccel érkezett. Minden üzenethez egy tényleges ellés társult. A Moocall rendszert mind az 56 állatnál alkalmaztuk, a használati utasításnak megfelelően. Összesen 675 ellésre figyelmeztető üzenetet kaptunk, ezek közül 85 volt valós, az ellés megelőző legfeljebb 4 órában küldött jelzés (pozitív prediktív érték: 12,6%). Két esetben nem kaptunk jelzést az ellés lezajlásáról (szenzitivitás: 97,7%). A valós pozitív üzenetek átlagosan 2 óra 5 perccel az ellés előtt érkeztek, ami nem különbözik szignifikánsan a Vel’Phone által küldött jelzések idejétől (P>0,05). A fals pozitív jelzések nagyobb arányban fordultak elő üszőknél, mint teheneknél (P<0,05).

Összegzésként kijelenthetjük, hogy mind a Ruminact, mind a Vel’Phone jól alkalmazható ellések előrejelzésére, bár a Vel’Phone hátránya, hogy az állat hüvelyébe kell helyezni, amely az állatnak kényelmetlenséget okozhat, és egyes esetekben fertőzés forrása lehet. A Moocall jelen kísérletünkben alacsony százalékban tudta az elléseket pontosan előre jelezni, amelynek lehetséges oka, hogy a rendszert nem a nagyüzemi tartás igényeihez fejlesztették ki, és az állatok gyakori szociális interakciói, illetve a telepen napi szinten bekövetkező, a tehenek számára megnövekedett aktivitással járó események (etetés, csoportosítás) befolyásolták a működését.