Szekciók

Új ismeretek szerzése a legtöbb tudományterület számára elképzelhetetlen lenne minták felhasználása nélkül. Azonban a tudományon kívül a gazdaság, a politika és a mindennapi életünk számos más része is mintákat alapul véve hoz döntéseket. Kijelenthetjük, hogy a mintából való extrapoláció egyidős az emberiséggel, annak mindennapos tevékenységéhez tartozik, csupán a minta minőségében, használhatóságában, elbírálásának mikéntjében figyelhetők meg jelentős különbségek.

A jó mintától általában az várható el, hogy segítségével pontos képet kaphassunk a populációról, amelyből származik. Leggyakrabban ezt nevezik reprezentatív mintának, mely lényegében a populáció miniatűrjének tekinthető.

Ahhoz, hogy a minta megfeleljen ennek a kritériumnak, olyan módszerrel kell hozzájutni, amely megőrzi az eredeti eloszlást. Ezek a módszerek általában random választanak a populáció elemei közül. Ilyen például az egyszerű random mintavétel, illetve a szisztematikus random mintavétel. Ezek reprezentatív technikák, de nem mindig eredményeznek reprezentatív mintát. Előfordulhat, hogy bizonyos elemei a populációnak felülreprezentáltak lesznek, illetve, ha kétdimenziós térben dolgozunk, aggregált mintát eredményezhetnek.

Megállapítható tehát, hogy térben végzett mintavételezés során a mintaelemek térbeli kapcsolata nem elhanyagolható. Az a minta, amely egyenletes, sokkal reprezentatívabbnak tekinthető, hiszen ezzel az autokorreláció minimalizálható.

Időnként azonban célszerű az eredeti eloszlástól eltérő mintát venni: például amikor egyes elemek aránya alacsony, azonban jelenlétük fontos a vizsgálat során. Különösen igaz ez olyan helyzetekre, amikor korlátozott számú minta vételére van lehetőség.

A mintavétel folyamatát különféle gyakorlati nehézségek is akadályozhatják, elsősorban földrajzi mintavételezés során. Az előre meghatározott mintavételi helyek a legnagyobb óvatosság ellenére is könnyen eshetnek magánterületre, vagy fizikailag megközelíthetetlen részekre. Olyan modellt érdemes használni, amely alkalmas ezeknek a váratlan helyzeteknek a kezelésére is.

A fenti tulajdonságok jellemzik azt a módszert, melyet Stevens és Olsen 2004-ben publikált és GRTS-nek, azaz Generalised Random-Tesselation Stratified modellnek nevezett el. Munkánk során a fenti módszer azon részének alkalmazását készítettük el, mely kétdimenziós térben generál mintaelemeket. Lehetőség van egyenlő valószínűséggel vett minta és rétegelt mintavételezés használatára is. Munkánkat a QGIS ingyenes térinformatikai szoftverhez tartozó plugin-ként készítettük el. Célunk az volt, hogy a program egyszerűen kezelhető grafikus felhasználói felületen legyen vezérelhető, és mindenki számára elérhető, így könnyen hasznosítható legyen elsősorban az állatorvosi epidemiológia, parazitológia, ökológia területén. Többek között ezért is esett a választásunk a QGIS használatára. A plugin jelenlegi verziója elérhető a QGIS plugin könyvtárában VetSamp néven.