Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Vágóhídi mintákból izolált sertés eredetű Salmonella-törzsek antibiotikum érzékenységének meghatározása
Orbán Vivien VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Somogyi Zoltán

Absztrakt:

Az élelmiszer-eredetű humán fertőzések közül világszerte az egyik leggyakrabban előforduló kórkép a Salmonella nemzetség tagjai által okozott gastrointestinalis megbetegedés. Az elmúlt évtizedben folytatott következetes gyérítési programoknak köszönhetően a nagyüzemi baromfitartásban sikerült a Salmonella-hordozó állatok létszámát jelentősen csökkenteni. Egyes európai országokban (pl. Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia) már évtizedek óta folytatnak sertések esetében is Salmonella-kontroll programokat, azonban az Európai Unióban jelenleg még nincs érvényben a hordozó állatok kiszűrésére irányuló monitoring-vizsgálatokra kötelező jogszabály. Ennek következtében nincsenek pontos információnk arról, hogy a nagyüzemi sertéstartásban mekkora mértékű a hordozó állatok jelenléte, ezáltal a sertés-eredetű élelmiszerek esetleges szennyeződésének valószínűsége.

Kutatásunk során egy dél-magyarországi sertésvágóhíd bélüzemében gyűjtöttünk ileocaecalis nyirokcsomókat, valamint az ileum és a caecum elválasztása után az ileumból származó bélnyálkahártya-kenetet. A baktériumizoláláshoz dúsító táplevest valamint szelektív táptalajokat használtunk. Összesen 105 állatból vettünk mintákat, melyek közül 14 db nyirokcsomóból, valamint 33 db bélkenetből sikerült Salmonella-törzseket izolálnunk (a megvizsgált sertések 40%-ból). Ezek mellett még 7 db klinikai tüneteket mutató sertésekből izolált törzset is megvizsgáltunk.

Az izolált törzsek in vitro antibiotikum-érzékenységének meghatározását 96 lyukú tenyésztőedényekben, mikrodilúciós módszerrel végeztük el, ötféle hatóanyag felhasználásával. Enrofloxacinra, ceftiofurra, kolisztinre és gentamicinre minden törzs érzékenynek bizonyult, kiugróan magas értékeket nem tapasztaltunk. Amoxicillinnel végzett vizsgálatok során azonban az 54 db törzsből 47 db esetében 64 µg/ml vagy afeletti MIC-értéket mértünk. Mivel in vivo ilyen magas hatóanyag-koncentráció gyakorlatilag nem érhető el a sertések emésztőtraktusában illetve májában, így ezek a törzsek amoxicillinre rezisztensnek tekinthetők. Ezt a CLSI (Clinical and Laboratory Standards Institute) határértékei is alátámasztják, melyek szerint 16 µg/ml-es koncentráció felett rezisztensnek tekintjük a törzseket amoxicillinre.



Előadások listája