Szekciók

Ebben a kutatásban egy, a humán orvoslásban mindennap használatos, viszont állatorvosi vonalon eléggé elfeledett módszer, a csík retinoszkópia vagy skiaszkópia segítségével vizsgáltuk az állatok szemének refraktív hibáját. A munkánk célja az volt, hogy megállapítsuk egészséges szemű lovak, pónik és szamarak szemeinek refraktív státuszát, és összehasonlítsuk a három csoport eredményeit, valamint ezek ivarral és korral való összefüggéseit. A vizsgálatban 30 ló, 30 póni és 30 szamár vett részt. A méréseket csík retinoszkóppal és egy pozitív illetve negatív dioptriájú skiaszkóp léccel a szem horizontális és vertikális tengelyében végeztük. Mivel ugyanazon szem fénytörési hibáját más vizsgálók eltérően ítélhetik meg, ezért minden vizsgálatot egyazon személy végezte. Ezek alapján kiszámoltuk az adott szem szférikus ekvivalensét (a két tengelyérték közül a nullához közelebbi, SE), a cylindert (a két meridián különbsége, mely lehet pozitív és negatív szám is), illetve egy állatra vonatkoztatva az átlagos refraktív hibát dioptriában (D), (a két szem szférikus ekvivalensének átlaga, MRE), és az anisometropia mértékét (a két szem fénytörési hibájának különbsége). A statisztikai elemzéshez Student's t-tesztet, Kruskal-Wallis-próbát, Spearman-rangkorrelációt és Wilcoxon-tesztet használtunk.

Az egyes szemek SE értéke lovak esetében -0,26±0,21 D, póniknál +0,08±0,18 D, szamaraknál -0,09±0,17 D volt, az MRE -0,26±0,29 D, +0,08±0,25 D és -0,09±0,22 D volt. Ezek alapján az általunk vizsgált lovak és szamarak inkább rövidlátók (myopok), míg a pónik túllátók (hyperopok) voltak. A hyperop-emmetrop-myop egyedek aránya lovaknál 0%-90%-10%, póniknál 6,67%-83,33%-10%, szamaraknál 3,33%-86,67%-10% volt. Tehát a lovak voltak a legnagyobb arányban emmetropok, míg a többi myop volt. Póniknál és szamaraknál az éleslátók arányaiban kevesebben voltak; a rövidlátók itt is nagyobb százalékban fordulnak elő, mint a távollátók. Az egyes tengelyek fénytörési hibáinál a hyperopok közül a legnagyobb értéket póniknál (+2,5 D), míg myopoknál a lovak és szamarak közt találtuk a legmagasabbat (-4,5 D). Az astigmiás állatok aránya is relatíve magas a 3 csoportban (40%, 50%, 45%), illetve a mindkét szemre astigmiás egyedek rátája is jelentős volt (13,33%, 33,33%, 26,6%), azaz a vizsgált pónik harmadánál a 2 tengelyben más fénytörési hibát mértünk. Anisometrop egyedek (36,67%, 23,33%, 43,30%)leginkább szamaraknál voltak. Vizsgáltuk egy csoporton belül az SE, cylinder, MRE, anisometropia értékeit és a kor valamint az ivar összefüggéseit. Lovaknál és póniknál nem találtunk összefüggést, ellenben szamaraknál a SE és MRE értékek kancáknál tolódtak el hyperop irányba a ménekkel szemben, illetve a korral gyakoribb volt a hyperopia. Összességében elmondható, hogy a vizsgált lófélék többsége éleslátó, a szignifikáns refraktív hiba ritka. További ilyen irányú kutatással több olyan esetre is fény derülhetne, ahol a jelentős viselkedésváltozás vagy teljesítménycsökkenés oka a fénytörési hiba.