Szekciók

A szívműködés folyamatosan válaszol a neurohormonalis folyamatokra, ennek köszönhetően képes alkalmazkodni az aktuális környezeti ingerekhez. A szívfrekvencia-változékonyság (HRV) a két szívverés intervallum közti eltérést jelenti, mely értékét a vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívritmus-variancia mérése egy olyan nem invazív módszer, mely alkalmazásával lehetőség nyílik a szimpatikus és paraszimpatikus idegi aktivitás egymástól független vizsgálatára, valamint a kettő arányának megállapítására.

Az elmúlt évek kutatásai alapján arra a következtetésekre jutottak, hogy a HRV lovakban is jól használható pl. az edzettség mérésére. Lovakban azonban a mérési módszert és annak kiértékelését nehezítik a nyugalmi helyzetben magas vagus tónus miatt gyakori élettani aritmiák.

Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az ilyen fiziológiás paraszimpatikotoniából eredő aritmiás szakaszok eltávolítása milyen módon változtatja meg a kapott HRV paramétereket. A tanulmányunk során 50 lóról készült 30 perces EKG-felvételekből tudtunk 3-3 perc aritmia nélküli és fiziológiás aritmiát tartalmazó szakaszt kivágni. Fontos volt, hogy a használt felvételek artefakt mentesek legyenek. Ezeket a kivágott EKG szakaszokat egy HRV elemző programmal (Kubios) értékeltük. A mintáinkat szűrő beállítása nélkül vizsgáltuk először. Az aritmiás és nem aritmiás szakaszok alapján kapott HRV paraméterek különbségeit párosított t-próbával elemeztük. Az összehasonlításban a max HR, az SNS-, illetve a Stressz indexben találtunk eltérést. Az pNN50 érték szűrő alkalmazása nélkül a szignifikancia szinthez nagyon közeli értéket mutatott (p=0,05316). A pNN50 érték jelöli azon szomszédos R-R távolságok közötti különbségek százalékos arányát, melyek 50 ms-nál nagyobbak. A max HR a korrekció nélküli vizsgálatban szignifikánsan különbözött az aritmiás és nem aritmiás szakaszokat vizsgálva, az aritmiás lovak esetében átlagosan magasabb volt. A kapott SNS- és Stressz index adatokat tekintve látható, hogy a paraméterek egybehangzóak, ugyanis az aritmia mentes szakaszok vizsgálata során az SNS index értékei 74%-os arányban, míg a Stressz index értékei 78%-os arányban voltak magasabbak az aritmiás szakaszok eredményeihez képest. Ebből jól látszik, hogy az aritmiás szakaszokban a paraszimpatikus idegrendszer, az aritmia mentes részeken pedig a szimpatikus idegrendszer a mérvadó.

Kijelenthető, hogy a szignifikáns eltéréseket mutató paraméterek ellenére, a program használható a fiziológiás aritmiás lovak esetében is, akár egy HRV alapú tréning terv elkészítésére, mert az ilyen értékelések során általánosan használt paramétereknél, mint például az LF, HF, LF/HF, RMSSD, Mean RR, nem találtunk szignifikáns eltérést. Azonban, ha lovak esetében valamilyen nyugalmi állapotban vizsgálandó stresszszituáció elbírálásához alkalmazzuk a HRV paramétereket, akkor a fiziológiás aritmiák manuális eltávolítása a vizsgálandó EKG szakaszokból feltehetően torzítja a paraszimpatikus idegi aktivitás értékelését.