Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Proantocianidinek és fermentált búzacsíra kivonat hatása a CYP450 enzimaktivitásra sertés eredetű bélhámsejteken
Egyed Petra V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Karancsi Zita, Dr. Farkas Orsolya

Absztrakt:

A szervezetbe kerülő különböző xenobiotikumok metabolizmusában kiemelkedő szerepet játszó citokróm P450 (CYP450) enzimrendszer már régóta a farmakokinetikai vizsgálatok középpontjában áll. A szájon át alkalmazott gyógyszerek biológiai hasznosulását jelentősen befolyásolják az előbb említett CYP450 enzimrendszer által katalizált oxidatív folyamatok. A különböző xenobiotikumok, gyógyszerek és táplálék kiegészítők indukáló vagy gátló hatással lehetnek a CYP450 enzimekre, minek következtében gyógyszerinterakciók jöhetnek létre. A szervezetben a legtöbb ilyen enzim a metabolizmus központjaként működő májban található, emellett a bélrendszerben fellelhető CYP450 enzimek szerepe sem elhanyagolható.

Jelen tanulmányban sertés eredetű bélhámsejtek (IPEC-J2) CYP3A4 enzimaktivitását vizsgáltuk. A sejteket 24 lyukú sejttenyésztő lemezeken tenyésztettük, míg az összefüggő sejtréteg ki nem alakult. Ezt követően szőlőmagból származó oligomer proantocianidin kivonattal (50, 100 és 200 µg/ml) és fermentált búzacsíra kivonat (FBCSK) 1%, 2% és 4%-os oldatával kezeltük a sejteket két órán keresztül. A sejtek egy másik részét CYP450 enzimeket serkentő fenobarbitállal (500µM) illetve azoknak aktivitását gátló ketokonazollal (25µM) kezeltük. Kontrollként kiegészítők nélküli DMEM sejttenyésztő tápfolyadékot használtunk. A CYP3A4 enzimaktivitás meghatározása kemilumineszcens módszerrel történt. A kísérlet során kombinációs kezeléseket is alkalmaztunk a gyógyszerek és táplálék kiegészítők közti interakciók feltárására. Eredményeink kimutatták, hogy a fenobarbitál szignifikánsan növelte, míg a ketokonazol szignifikánsan csökkentette az enzimaktivitást a kontrollhoz képest. A szőlőmagból származó proantocianidinek az alkalmazott koncentrációkban szignifikáns CYP3A4 enzimaktivitás növekedést okoztak, valamint a kombinációs kezelésekben is ugyanezt a változást tapasztaltuk. Az FBCSK önmagában egyik koncentrációban sem okozott változást a CYP3A4 enzimaktivitásban, ellenben szignifikáns csökkenést találtunk 2%-os FBCSK és ketokonazol kombinációban. Az általunk alkalmazott legnagyobb FBCSK koncentráció (4%) a kombinációs kezelésekben szignifikáns enzimaktivitás emelkedést eredményezett. Az eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy az oligomer proantocianidinek CYP3A4 enzim induktorként viselkednek a bélrendszerben, míg az FBCSK önmagában nem okozott enzimaktivitás változást. Következtetésként kijelenthetjük, hogy a proantocianidinek CYP3A4 enzimaktivitás fokozása által képesek befolyásolni a gyógyszermetabolizmust a bélrendszerben. További in vivo vizsgálatok szükségesek azonban a pontos interakciók és gyógyszermetabolizmus megértéséhez.



Előadások listája