Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Ductus Arteriosus Botalli Persistens miatt sebészeti ellátásban részesült 21 kutya perioperatív klinikai adatainak prospektív elemzése (2017-2019)
Velich Nikolaus Clemens VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Sebészeti Tanszék
Témavezető: Dr. Németh Tibor

Absztrakt:

Előzmények, célkitűzés: A Dustus Arteriosus Botalli Persistens (PDA) sebészeti ellátása során nyert perioperatív klinikai adatok prospektív elemzésével a gyakorlat számára hasznos korrelációkat kívántunk vizsgálni. Két hipotézist állítottunk fel: (1) fiatal betegekben kisebb valószínűséggel alakul ki szignifikáns reflex-bradycardia (Branham-reflex) a PDA lekötését követően; (2) fiatal betegekben a bal szívfélben aktívabb a bal szívfél-tágulat posztoperatív regressziója.

Anyag és módszer: 2017 és 2019 között az Állatorvostudományi Egyetem kisállatsebészetére beutalt és sebészi ellátásban részesült 21 PDA-s kutya beteg klinikai adatainak (nacionálé, klinikai státus, aneszteziológiai adatok, pre- és 4 hetes posztoperatív kardiológiai vizsgálat, tulajdonosi vélemények) prospektív analízise.

Eredmények: Logisztikus regressziós analízissel nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az életkor illetve a testtömeg és a Branham reflex jelentkezése között (p= 0.749; p=0.340). A vizsgálat betegpopuláció ivari megoszlása alapján megállapítható, hogy mintegy 9-szer nagyobb a reflex-bradycardia jelentkezésének az esélye, bár ez az eredmény sem volt szignifikáns (p=0.1026). A posztoperatív kardiológiai adatbázis 12 betegre nézve volt teljes. Ennek alapján korreláció volt megállapítható a beteg kora illetve testtömege és a bal pitvar/aorta (LA/Ao) posztoperatív értéke esetében. Egy hónap életkor-növekedés 0,0015 posztoperatív LA/Ao értékemelkedésnek felelt meg a preoperatív értékhez képest (p=0.8238). A testtömeg esetében 1 kg testtömeg-emelkedés 0,0088 mm-rel posztoperatív LA/Ao értéknek felelt meg a preoperatív értékkel összehasonlítva (p=0 .43777).

Következtetések: A perioperatív klinikai adatok elemzése alapján az (1) hipotézist el kellett vetnünk, mivel nem tudtunk korrelációt igazolni az életkor és a Branham-reflex PDA lekötését követő jelentkezése között. Ellenben a (2) hipotézis igazolást nyert, mivel a vizsgált betegpopuláció esetében a fiatalabb egyedek gyorsabb kardiológiai morfológiai javulást mutattak. Érdekességként szintén megállapítható volt, hogy a nagyobb testű fajták egyedei intenzívebb kardiológiai javulást mutattak legalább is az alacsonyabb LA/Ao érték vonatkozásában a PDA ligatúrát követően.



Előadások listája