Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

A bronchoalveolaris lavage hatása a mellkasi ultrahangvizsgálat eredményére alsó légúti betegségben szenvedő lovakban
Zsiga Tamás Gáspár VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Bakos Zoltán

Absztrakt:

A lovak teljesítménycsökkenését leggyakrabban musculoskeletalis betegségek okozzák, míg a második leggyakoribb betegségcsoportba a légzőszervi kórképek tartoznak. Az enyhe-közepes fokú lóasztma (gyulladásos légúti betegség, IAD), illetve a súlyos fokú lóasztma (kiújuló légúti obstrukció, RAO) incidenciáját tekintve kiemelt jelentőségű az alsó légúti megbetegedések közül, a tréningben lévő lovak akár 80%-a is érintett lehet enyhe-közepes fokú lóasztmában.

Mind a bronchoalveolaris lavage (BAL), mind pedig a mellkasi ultrahangvizsgálat gyakran végzett diagnosztikai beavatkozás alsó légúti betegségben szenvedő lovakban. Kutatásunk előtt nem volt irodalmi adat arról, hogy a BAL során az alsó légutakba befecskendezett 250-500 ml steril fiziológiás sóoldat befolyásolja-e a mellkasi ultrahangvizsgálat eredményét. Célunk volt ezen kérdés megválaszolása, melynek közvetlen gyakorlati haszna e két diagnosztikai módszer alkalmazási sorrendjének a meghatározása.

Kutatásunkban 20 lóasztmában szenvedő egyedet vizsgáltunk meg. Ezen lovakon mind a BAL előtt, mind a BAL után mellkasi ultrahangvizsgálatot végeztünk, majd a két ultrahangvizsgálati eredményt összevetettük és kiértékeltük.

A BAL előtti ultrahangvizsgálat során detektált üstökös csóva műtermékek (comet tail artefacts) megoszlása az egyes bordaközök (bk.) között szignifikánsan különbözött. A cranialis tüdőterületek gyakrabban voltak érintettek (bal oldal: 5. bk.: 7, 6. bk.:15, 7. bk.: 10 lónál detektáltunk üstökös csóvát; jobb oldal: 5. bk.: 16, 6. bk.: 9, 7. bk.: 6 állatnál volt látható a műtermék).

A BAL után elvégzett ultrahangvizsgálat során az üstökös csóva műtermékek száma szignifikánsan nagyobb volt - abban az esetben is, ha a teljes tüdő adatait összesítettük és akkor is, ha a tüdőfelek adatait külön elemeztük. Egyes bordaközökben szignifikáns eltérést tapasztaltunk a BAL előtti és BAL utáni eredmények között (bal oldal: 4., 5., 8., 10. és 12-16. bk.; jobb oldal: triceps alatt, 4., 6., 7. és 10-12. bk.).

A vizsgált populáció eredményei azt mutatják, hogy a BAL jelentős mértékben befolyásolja a mellkasi ultrahangvizsgálat eredményét. Ez alapján a mellkasi ultrahangvizsgálatot a BAL előtt javasolt elvégezni, így a mellkasi ultrahanglelet félreértelmezése elkerülhető.



Előadások listája