Szekciók

A meticillin rezisztens Staphylococcus aureus jelentős probléma mind a köz-, mind az állategészségügyben. Az állati eredetű (LA-) MRSA CC398 vonalat foglalkozási ártalomként tartják számon sertésekkel kapcsolatba kerülő személyek esetében, és időnként kórházakba is bekerülhet. A baktérium sertésekben és sertéstelepi dolgozókban történő első megjelenéséről szóló 2005-ös jelentéseket követően 2008-ban egy átfogó európai tanulmány készült az MRSA prevalenciájáról. A 26 országból több mint 5000, tenyészutánpótlást előállító és árutermelő telep részvételével készült vizsgálat alapján az MRSA-pozitív árutermelő telepek előfordulási aránya 14%, a tenyészutánpótlást előállító telepek aránya 26,9% volt. A felmérés alapján a magyarországi prevalencia a vizsgált 40 tenyészutánpótlást előállító és 141 árutermelő telep esetén 0%, illetve 2,1% volt. Az elmúlt 10 évben hasonló adatgyűjtésre nem került sor Magyarországon. 2019 április és augusztus között összevont pormintákat gyűjtöttünk magyarországi, véletlenszerűen kiválasztott nagyüzemi sertéstelepekről, melyekben az MRSA jelenlétét vizsgáltuk. Továbbá a telepeken dolgozó állatorvosok orrtörletmintái is elemzésre kerültek. A telepek általános adataira és MRSA-státuszára vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Minden MRSA-izolátumot molekuláris módszerekkel (spa-tipizálás, SCCmec-tipizálás) és fenotípusos antimikrobiális érzékenységvizsgálattal jellemeztünk. A humán-, és környezeti eredetű törzseket összehasonlítottuk az esetleges foglalkozási kockázat azonosítása céljából. Eredményeinket kérdőívek alapján értékeltük.

21 árutermelő telep vizsgálata alapján az MRSA prevalenciája 90,5% (2/21) volt. A 19 MRSA-pozitív mintából 21 különböző törzset izoláltunk. Az spa-típus alapján minden törzs a 398-as klonális komplexbe sorolható, illetve az izolátumok többségében (20/21) az SCCmecV kazettatípus volt jelen. A 21 telepről összesen 11 humán minta érkezett, ebből 8 bizonyult MRSA-pozitívnak (72,7%). 2 esetben a telep MRSA-negatív volt. Három esetben a környezeti és az orrtampon-mintából is ugyanazt a genotípust izoláltuk, míg három esetben az spa-típus eltérő volt. Egy mintát leszámítva az összes humán eredetű MRSA-törzs az állati eredetű CC398 típusba volt sorolható. A törzsek többsége legalább 5 antimikrobiális hatóanyaggal (beleértve a béta-laktámokat, tetraciklint, clindamycint, szulfonamidokat, pleuromutilineket) szemben rezisztensnek bizonyult.

10 éve ez az első átfogó sertés eredetű MRSA prevalenciavizsgálat Magyarországon. A limitált elemszámú minta ellenére úgy tűnik, hogy ez idő alatt drasztikusan emelkedett az MRSA-pozitív telepek aránya. A telepeket ellátó állatorvosok részvételével végzett párhuzamos vizsgálat eredményei pedig felhívják a figyelmet a foglalkozási ártalomra, amit a sertéstelepeken jelenlévő, MRSA okozta környezeti terhelés jelent. További kockázati tényező a klinikai szempontból fontos, haszonállat eredetű rezisztenciagének átkerülésének lehetősége a humán orvosi jelentőségű mikrobiomba.