Szekciók

Magyarországon eddig a kutyák és macskák légúti és orális mikrobiomjának részletes vizsgálatát célzó kutatás nem történt, pedig az állattartási kultúra változásával ez állatgyógyászati és közegészségügyi szempontból is egyre lényegesebb kérdés. A tudományos fejlődés segítségével pedig a rég ismert baktériumok mellett folyamatosan azonosítanak újabb fajokat is, melyek elterjedtségéről, kórokozó képességéről azonban alig rendelkezünk információval.

Munkánk során összesen 48 kutyától és 8 macskától nyertünk orr-, garattampon és esetenként bronchoalveolaris lavage mintát. Ezeket a mintákat bakteriológiai vizsgálat alá vetettük szilárd táptalajon történő tenyésztéssel, PCR-vizsgálattal és 16S rRNS szekvenciaanalízissel. Ezen kívül a mintákból izolált Pasteurellaceae családhoz és Neisseria genushoz tartozó baktériumtörzseken filogenetikai vizsgálatokat is végeztünk.

A vizsgálatok során 130 mintából összesen 35 baktériumfajt azonosítottunk. Az izolált baktériumok közül a Frederiksenia canicola, a Neisseria shayeganii és a Neisseria dumasiana az előző évtizedben még ismeretlenek voltak, országunkban pedig még soha nem mutatták ki őket. Munkánk során bizonyítottuk ezen új fajok jelenlétét is a hazai társállatokban, valamint átfogó képet kaptunk egyes baktériumfajok elterjedtségéről is. Vizsgálatainkból kiderült, hogy az alsó légutak mikrobiológiai szempontból szegényebb területek, és az orrüreg mikrobiológiai összetétele meglehetősen eltér a garatétól. Vizsgálataink filogenetikát célzó részét rpoB szekvenciaanalízis segítségével végeztük, mely során a Pasteurellaceae család vizsgálatára kidolgozott módszert sikeresen alkalmaztuk Neisseria törzseknél is. Ennek eredményeként a hazai kutyákból és macskákból izolált Pasteurellaceae családba és Neisseria genusba tartozó baktériumtörzseket egy, a genetikai kapcsolatukat szemléltető törzsfán tudtuk elhelyezni, mely Magyarországon eddig egyedülálló vizsgálatnak számít.

Jelen munka alapot szolgáltathat olyan további tanulmányoknak, melyek nagyobb mintaszámmal vizsgálják a Magyarországon eddig még nem izolált baktériumok előfordulási arányát, valamint az állatok légúti és orális baktériumainak állat- és közegészségügyi jelentőségét, kockázat esetén pedig felmérik a kezelési lehetőségeket. A következő évek kihívása lesz az is, hogy az így megszerzett tudást minél rövidebb idő alatt lehessen átültetni gyakorlatba.