Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Probiotikumok gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása sertés eredetű bélhámsejteken
Tóth Zsombor Tamás VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Farkas Orsolya, Dr. Karancsi Zita, Palkovicsné Pézsa Nikolett

Absztrakt:

Az Európai Unióban 2006 óta tilos az antibiotikumok profilaktikus és hozamfokozó alkalmazása haszonállatok számára. Ezért különböző alternatív hozamfokozók használata terjedt el, mint például a probiotikumok alkalmazása. A probiotikumok kedvező hatását már bizonyították különböző gasztrointesztinális betegségek kiegészítő kezelésében. A probiotikumok számos funkcióval bírnak; erősítik a bélbarriert, a gazdaszervezet számára pozitív hatású anyagokat termelnek, befolyásolják a patogénekkel szembeni immunválaszt, szabályozzák a reaktív oxigén származékok és a citokinek expresszióját. A probiotikumok pontos hatásmechanizmusa még sok esetben nem ismert, ezért van szükség jól kontrollált in vitro kísérletekre a molekuláris alapok tisztázására.

A tanulmány célja három probiotikus hatású baktériumtörzs védőhatásának vizsgálata volt különböző lipopoliszacharidok (Salmonella enterica ser. Typhimurium és Escherichia coli O111:B4, illetve E. coli O127:B8) által kiváltott oxidatív stressz és gyulladás esetében sertés bélhámsejteken. Kísérletünkben kolosztrumot még nem fogyasztott jejunum eredetű sertés bélhámsejt-vonalat (IPEC-J2) használtunk. Az IPEC-J2 sejtvonal előnye, hogy nem transzformált, nem tumoros eredetű, így jól reprezentálja a sertés vékonybelet. A vizsgált probiotikus baktériumok a Lactobacillus plantarum, Lactobacillus rhamnosus és Enterococcus faecium voltak. A kísérlet során az előbb említett baktériumok által termelt felülúszók hatását követtük nyomon. A redox státuszt intracellulárisan (DCFH-DA) és exracellulárisan H2O2-szint (Amplex Red) méréssel, a gyulladásos válasz markereként pedig az IL-6 mennyiséget szendvics ELISA módszerrel határoztuk meg.

Az eredmények alapján a Lactobacillus plantarum és az Enterococcus faecium által termelt anyagcsere termékek megakadályozták az LPS által indukált IL-6-szint emelkedést. Az intracelluláris redox szint az alkalmazott LPS-ek hatására megnövekedett, melyet csak a Lactobacillus rhamnosus volt képes csökkenteni. Az extracelluláris H2O2 koncentráció nem mutatott változást LPS kezelések hatására a kontrollhoz képest. A probiotikus törzsek felülúszója ezzel szemben szignifikánsan nagyobb H2O2 koncentrációt eredményezett.

A vizsgált törzsek hatásmechanizmusának pontosabb megértéséhez a jövőben további vizsgálatok elvégzése szükséges.

.



Előadások listája