Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Újszerű diagnosztikai eljárások alkalmazásával nyert hazai adatok a papagáj bornavírus fertőzöttségről és a mirigyesgyomor-tágulatról
Tráj Patrik VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Bakonyi Tamás, Dr. Marosi András

Absztrakt:

A nagytestű papagájok mirigyesgyomor-tágulattal, leromlással és alkalmanként súlyos idegrendszeri tünetekkel járó krónikus betegsége (Proventricular dilatation disease - PDD) évtizedek óta ismert, végzetes kimenetelű kórkép. Kóroktana sokáig tisztázatlan volt, a hátterében álló papagáj bornavírusokat (PaBV), akkori nevükön avian bornavírusokat (ABV), a közelmúltban mutatták ki PDD tüneteit mutató papagájok szervmintáiból. Az általuk okozott betegségek járványtana és kórfejlődése még sok ponton tisztázatlan, illetve megbízható kórjelzésük sem megoldott. Munkánk célja az volt, hogy összevessük a hazánkban korábban még nem használt tollcséve és az emésztőszervi minták vizsgálatának diagnosztikai értékét a reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) alapú víruskimutatásban. Emellett nyolc papagáj esetében egy antigangliozid autoantitest alapú szerológiai eljárást is alkalmaztunk a diagnózis további pontosítása érdekében. Ez az ELISA teszt már a súlyos tünetek megjelenése előtt tájékoztathat bennünket a neuropathia fennállásáról az érintett papagájok esetében. Mintáink a Fővárosi Állat- és Növénykertből (20), az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékének Klinikájáról (19) és öt arapapagáj tartótól (15) származtak. Vizsgálatunk során a tollmintákból tíz madár esetén mutattuk ki a vírus nukleinsavát, míg kizárólag az emésztőszervi minták eredménye alapján mindössze hét pozitív papagájt találtunk. Tizennégy madár pozitivitását igazoltuk teljes biztonsággal, vagy az egyik, vagy szimultán mindkét mintára kapott pozitív RT-PCR eredmény alapján. Az emésztőszervi mintákból végzett diagnosztika egyedi alkalmazásával így hét fertőzött madár esetében téves negatív eredményt kaptunk volna. Ezzel szemben, a tollminta kizárólagos feldolgozását végezve, négy papagáj vonatkozásában mondtunk volna ki téves diagnózist. Kutatásunk során hazánkban először állapítottuk meg a papagáj bornavírus fertőzöttséget keában (Nestor notabilis). Korábbi vizsgálatok bizonyították a papagáj bornavírusok jelenlétét Magyarországon. Jelenlegi felméréseink azt mutatják hazai gyűjtemények PaBV fertőzöttsége a nyugat-európaihoz (18,6%) hasonló mértékű lehet. Az antigangliozid autoantitestek szintjének mérésére irányuló szerológiai vizsgálat a bornavírus fertőzött egyedek közül kettő esetében mutatott emelkedett értékeket. Így a hét PaBV fertőzött egyedből a teszt nagy biztonsággal erősítette meg az egyedüli, PDD tüneteket is mutató papagáj, egy zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) központi és perifériás idegrendszerének érintettségét.

Kutatásunk eredményei alapján javasolható a papagájok bornavírus fertőzöttségének felméréséhez az egyszerűen gyűjthető tollminták bevonása a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokba. Az antigangliozid autoantitestek kimutatása segíthet a betegség korai fázisának felismerésében.



Előadások listája