Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
Felhívás
Meghívó 2019.
» Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2019. TDK » Állatorvos szekciók

Szekciók

Sertéshús készítmények DNS alapú eredetvizsgálata és nyomon követhetősége élelmiszerbiztonsági szempontból
Pintér Zita V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Zenke Petra

Absztrakt:

A világ bármely részén előfordulhatnak az élelmiszerbiztonságot fenyegető tényezők (pl. hamisítások, fertőzések), amelyek felderítése és nyomon követhetősége sokszor nehézségekbe ütközik. A terméknek a címkén feltüntetett faji összetételtől való eltérése nemcsak kulturális és vallási szempontból lehet problémás, de a tavaly hazánkban is megjelent és azóta is egyre terjedő afrikai sertéspestis további kockázatot jelent a hazai vad- és házisertés állományra. A már feldolgozott húskészítményekből az eredeti állat(ok), így az összetétel kimutatása nem mindig kivitelezhető az eddig alkalmazott technikákkal, mivel a feldolgozás (fizikai és/vagy kémiai kezelések) során nagymértékben károsodhat a termék genetikai állománya. Az eddigi kutatásaink során kidolgozott molekuláris genetikai módszerünk ‒ a mitokondriális DNS kontroll régiójának (D-loop) rövid, átlapoló szakaszokkal való vizsgálata ‒ lehetővé teszi az ilyen degradált minták (húskészítmények) analízisét is. A D-loop szakasznak a szekvenciális eltéréseken alapuló vizsgálata során azonosíthatóvá válik a faji származás (DNA barcoding) mellett az anyai leszármazási vonal is, ami egy jól felépített és kiterjedt adatbázis segítségével a földrajzi eredet felderítését (tracebility) is segítheti.

Vizsgálataink során a már megkezdett genetikai adatbázisunkat bővítettük 53 vaddisznó egyedre úgy, hogy további megyéből is sikerült mintát gyűjteni. Korábbi vizsgálatainkhoz képest a mitokondriális DNS-nek egy hosszabb, 1708 bázispárnyi (bp) szakaszát vizsgáltuk, amelyben a teljes kontroll régió (1246 bp) mellett egy dekamer struktúrájú mikroszatellitát is azonosítottunk. A hosszabb DNS szakaszon kimutatott pontmutációk alapján új haplotípusokat állapítottunk meg. Kutatásunk második részében hét különböző feldolgozott sertéshús készítményből (sonka, kolbász- és szalámifélék) végeztük el a DNS kivonását, majd polimeráz láncreakció (PCR) segítségével sokszorosítottuk a D-loop régiót. Egyes mintáknál, ahol nem sikerült a teljes kontroll régiót sokszorosító primerpárral PCR-terméket kapnunk, a korábban degradált mintákra kidolgozott öt rövid átlapoló primerpárral ismételtük meg a folyamatot, amely sikeresnek bizonyult.

Populációs adatbázisunk további bővítésével és vizsgálati módszerünk fejlesztésével (pl. mikroszatelliták vizsgálata) szeretnénk a becsületes termelőknek és a fogyasztóknak nagyobb védelmet biztosítani a lehetséges visszaélésekkel szemben. Egy jól kidolgozott genetikai vizsgálat az élelmiszer faji összetételének és földrajzi eredetének meghatározására nemcsak élelmiszerbiztonsági szempontokból kiemelkedő jelentőségű, de számos orrvadászattal összefüggő esetben is hasznos lehet.



Előadások listája