Szekciók

Az Európai Unióban egyre nagyobb az igény olyan készítményekre a gazdasági haszonállatok takarmányozásában, amelyek pozitív hatásukkal az eddig nagy mennyiségben használt antibiotikumokat kiválthatják, így a probiotikumok felhasználása az utóbbi években jelentősen növekedni kezdett az állattartó telepeken.

Kutatásom során felmértem egyrészt a magyarországi tejhasznú tehenészetek aktuális probiotikum alkalmazási gyakorlatát és a tapasztalt eredményeket, másrészt a hazai probiotikum gyártás és forgalmazás jelenlegi helyzetét. Az online elérhető kérdőíveket 23 szarvasmarhatelep takarmányozási programért felelős vezetője, illetve 8 cég takarmányforgalmazásért felelős vezetője töltötte ki 2018 októberében, személyre szóló megkeresés után.

A szarvasmarhatelepekre vonatkozó felmérés gyakorlatilag Magyarország teljes területét lefedte. A résztvevő telepek 70%-án használnak probiotikumokat, leggyakrabban a bendőemésztés optimalizálása, a stresszhatások kivédése és a gyógyszeres kezelések kiegészítése céljából. A probiotikumok használatával kapcsolatos pozitív tapasztalatok közül a leggyakoribbak a borjúnevelés hatékonyságának növekedése, a tejtermelés javulása, a bendőemésztés stabilabbá válása, illetve a jobb stressztűrő képesség és gyógyulás. Negatív hatást egyik telepen sem tapasztaltak.

A 8 cég közül 5 gyárt szarvasmarhák számára probiotikum tartalmú készítményeket, 1 pedig csak forgalmaz. A telepvezetők és a takarmányforgalmazók egyaránt hiányosnak ítélik a telepvezetők probiotikumokkal kapcsolatos ismereteit, amin mindenképpen javítani kellene a szakszerű és eredményes probiotikum használat érdekében. A cégek saját kísérleteik alapján a probiotikum készítményektől elsősorban a takarmány-emésztés javulását, a borjúnevelés hatékonyságának növekedését és a szaporodásbiológiai teljesítmény javulását várják.

A probiotikum készítmények következő generációja több baktériumtörzset és -fajt, illetve pre- és probiotikumot is tartalmazni fog, mikrokapszulázott lesz, a mikroorganizmusok gyorsabban fognak szaporodni az emésztőrendszer specifikus helyein és immunstimuláló hatásuk is lesz. A fejlesztés során a jobb ár-érték arányú és hatékonyságú készítmények előállítása a cél, melyeknek könnyebb az állományszintű használata és komplex a hatása.

Összességében elmondható, hogy az antibiotikum felhasználás csökkentésével párhuzamosan a tejelő telepeken növelni lehetne a probiotikum használatot preventív programok részeként, valamint a szükséges antimikrobiális gyógykezelések kiegészítéseként.