Szekciók

A lótartás gyökeres változásokon ment keresztül az elmúlt pár száz évben. Ezáltal sok új stresszfaktor került a lovak életébe, melyek az állatok jólétét, teljesítményét és bizonyos adaptációs betegségek kialakulását is befolyásolják. A stressz úgy határozható meg, mint a ló fiziológiai, homeosztatikus és viselkedési reakciói, amelyek a környezeti ingerekkel való kölcsönhatásokból származnak. A szívfrekvencia variabilitása (Heart Rate Variability, HRV) leírja az egymást követő R-R intervallumok változékonyságát. Ezt a variabilitást az efferens és az afferens ANS ágak összehangolt funkciója határozza meg. A HRV egy általánosan használt eszköz a szív autonóm szabályozásának működésének felmérésére.

Alaphipotézisünk szerint a temperamentum és a HRV paraméterek között összefüggés van. A temperamentumos lovaknál magasabb szimpatikus és alacsonyabb vagális aktivitást feltételeztünk, mint a nyugodt, együttműködőbb lovak esetén. Hipotézisünk szerint a magasabb HRV-vel rendelkező nyugodt lovak kevésbé kitettek a környezeti ingereknek és képesek megbirkózni a stresszel.

Összesen 51 állatot, 29 lovat és 22 pónit vettünk be a vizsgálatba. Felvettük a ló fajtáját, életkorát, nemét és edzettségi szintjét. A szükséges temperamentum adatokat egy módosított kérdőíves felmérésből nyertük. Az EKG felvételeket a KRUUSE Televet 100 - Telemetric ECG készülékkel gyűjtöttük.. 30 perc pihenő EKG-t vettünk fel, miközben a lovak szabadon mozoghattak saját boxukban. A 30 perces felvételekből 3 percnyi, minden artefakttól mentes adatot választottunk ki a további HRV elemzéshez. A HRV paraméterek és a temperamentum pontszámok közötti összefüggéseket Spearman korrelációs teszttel értékeltük.

Az összes ló egyetlen adathalmazban történő kiértékelésekor nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatni a HRV paraméterek és a temperamentum pontszámok között. Ha az adatkészleteket edzettségi szint alapján külön értékeltük, bizonyos összefüggéseket tudtunk azonosítani. Alacsony-közepes edzettségű lovaknál a temperamentum pontszáma HF-értékekkel korrelált. Intenzívebb testmozgás esetén a temperamentum pontszáma korrelált néhány HRV értékkel (Max HR p = 0,02223, Átlagos HR p = 0,003516, Átlagos RR p = 0,003516, Min HR HR p = 0,011551, PNS index p = 0,011214, SNS index p = 0,02872 , HF HZ_FFT p = 0,0181. Érdekes módon a korreláció mindig fordított volt, mint vártuk. A szubjektíven nyugodtnak és kooperatívnak leírt lovaknál magasabb HR értékek és alacsonyabb paraszimpatikus hatás volt látható a nyugalmi EKG felvétel során. Eredményeink összhangban állnak a korábbi vizsgálatokkal, ahol a HRV adatok nem voltak hasznosak a látható viselkedési típusok tükrözésében, vagy inkább fordítva a szubjektív temperamentum kérdőívek nem tükrözik a ló neurohormonális stresszhelyzetét és a stresszkezelési stratégiákat. Azt is kijelenthetjük, hogy a lovak HRV-paraméterei a különböző edzési szinteken nem összehasonlíthatók, mert Az aktivitás sokkal nagyobb hatással van a HRV-re, mint a temperamentum.