Szekciók

Hazánkban az elmúlt években egyre inkább megnőtt a kereslet a minőségi marhahús iránt. Ezzel párhuzamosan a hazai tenyésztők is egyre több húshasznú szarvasmarhát tartanak. Az állományok növekedésével egyre gyakoribbá válnak a különböző állategészségügyi problémák. A termelést leginkább a szaporodásbiológiai mutatók befolyásolják, ami szorosan összefügg a takarmányozással és az esetleges anyagcsere-zavarokkal. Célunk tehát az volt, hogy olyan anyagcsere-paramétereket határozzunk meg, melyek alkalmasak lehetnek egy húshasznú tehén-állomány esetleges anyagcsere-problémáinak feltárására, ezáltal a fertilitás javulását elősegítve.

A vizsgálatok során 11 telep, 152, különböző élettani stádiumban levő tehenétől vettünk vért, melyből aztán a tejelő állományoknál már bevált paramétereket, a nem észterifikált zsírsavak (NEFA), a ß-hidroxibutirát (BHB) és a karotin vérplazma koncentrációját határoztuk meg. Ezen felül további célunk a vizsgálatba vont állatok fertilitási mutatóinak összegzése is. Az eredmények alapján egyelőre hosszabb távú következtetés nehezen vonható le, mivel ezek a telepek többféle tartási és takarmányozási módot alkalmaznak. Az azonban kijelenthető, hogy a plazma NEFA, BHB és béta-karotin koncentrációk ugyanúgy alkalmasak a takarmányozási problémák monitorozására, mint tejelő tehenek esetében, de a fertilitást valószínűleg kevésbé befolyásolják.

Összefoglalásképp megállapítható, hogy a húshasznú szarvasmarháknál, akárcsak a tejelő fajtáknál, az energiahiány negatívan befolyásolja a fertilitást, azonban szóba jönnek még egyéb vizsgálható paraméterek is, amikkel pontosítható ez a hatás. Hosszabb távú célunk egy egységesebb szaporodásbiológiai vizsgálati rendszer kidolgozása, ami az állatok és a fontosabb paraméterek jobb követését és átláthatóságát biztosítja.