Biológus szekció

Nyolc hónapos humán csecsemők képesek kizárólag az elhangzó nyelvi input statisztikai információi alapján beazonosítani a lehetséges szavakat. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy képesek-e a családi kutyák (Canis familiaris), akik az emberi csecsemőkhöz hasonló nyelvi környezetben élnek, szintén a beszéd statisztikai tulajdonságai alapján kiszűrni a szavakat. A nyelvi input két statisztikai tulajdonságát vizsgáltuk non-invazív elektrofiziológiai (EEG) méréssel. Azt vizsgáltuk, hogy a kutyák agyi aktivitása (kiváltott potenciál, ERP) 1) különözik-e gyakran elhangzó és kevésbé gyakori szótag-kombinációk esetén, és 2) különbözik-e olyan szótag-kombinációk feldolgozásakor, amelyek leggyakrabban csak együtt fordulnak elő (az ún. magas átmeneti valószínűségű szavak), szemben az olyan kombinációkkal, amelyek szótagjai más szótagokkal is gyakran kombinálódnak (alacsony átmeneti valószínűség).

Kísérletünk első, ún. familiarizációs felében a kutyáknak (n=7) számítógép által szintetizált, mesterségesen létrehozott humán nyelvi inputot mutattunk be auditorosan kb. 12 percig. Ebben 12 különböző szótag (pl. da, ro, pi) hangzott el egymás után, semi-randomizált sorrendben. A kísérlet második felében, az ún. teszt fázisban a familiarizációs ingeranyagból hármas szótag-kombinációk (szavak) kerültek bemutatásra szünetekkel elválasztva (pl. daropi, goluta): 1) a familiarizáció során magas gyakorisággal és magas átmeneti valószínűséggel bemutatott szavak,2) alacsony gyakoriságú és magas átmeneti valószínűségű szavak, 3) alacsony gyakoriságú és alacsony átmeneti valószínűségű ún. rész-szavak, amelyek az egymás mellé kerülő magas gyakoriságú szavak szótaghatárait tartalmazták (pl. daropi+golatu=pigola) és 4) random szavak, amelyek az alacsony gyakoriságú szavak szótagjaiból álltak, de azok az adott sorrendben egyszer sem kerültek egymás mellé a familiarizáció során. Minden kondícióban 2 szó szerepelt és minden szó 40-szer került bemutatásra, miközben a kutyák EEG-jét mértük.

A random és magas gyakoriságú szavak ERP-ját permutációs t-teszttel összehasonlítva szignifikáns különbséget találtunk a szavak kezdete utáni kb. 200 és 300 ms, 350 és 450 ms és 530 és 560 ms közötti idői ablakokban az Fz középvonali elektródán. Az alacsony gyakoriságú és rész-szó kondíciójú szavak között is találtunk különbséget az Fz elektródán 450 és 475 ms között. Azonban a rész-szavak ERP-ja jobban hasonlított a magas gyakoriságú szavak ERP-jára, míg az alacsony gyakoriságú szavak ERP-ja a random szavakéhoz volt hasonló. Ezért az eredmények a szótag-kombinációk gyakorisága és átmeneti valószínűsége helyett, jobban magyarázhatók a szavakat felépítő szótagok és nem ezek kombinációjának megjelenési valószínűségével. Kísérletünk szerint tehát a kutyák érzékenynek tűnnek a nyelvi inputban hallható szótagok gyakoriságára. Folyamatban lévő kísérletünk azonban még nem igazolja, hogy kutyák a szótagokat valóban szavakká szegmentálják a szótag-kombinációk gyakorisági eloszlásai alapján.