Állatorvos szekciók

Az állattenyésztésen belül a baromfitartás az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. A nagylétszámú állattartó telepek járványvédelme az ipari állattartással párhuzamosan fejlődött, napjainkban is kiemelkedően fontos kutatási területnek tekinthető. A baromfitenyésztő üzemek megfelelő higiéniai körülményeinek megteremtéséhez elengedhetetlen az istállók tisztítása, fertőtlenítése („C&D = cleaning and disinfection”), mely tényező alapköve a magas színvonalú termelésnek, az állatjóllétnek, az élelmiszer-biztonságnak és a fogyasztóvédelemnek egyaránt. Az ebből eredő költségek kiszámítása komoly gyakorlati hasznot jelenthet az állattartóknak.

Kutatásunk célja volt vizsgálni a magyarországi baromfiállományok járványvédelmi helyzetét, felmérni a C&D protokollokban leggyakrabban alkalmazott hatóanyagokat illetve azok felhasznált mennyiségét és éves költségét. Az országos szintű állomány-higiéniai felmérés során összegyűjtött adatokat online rögzítettük, a kérdőív kitöltésére névtelen módon biztosítottunk lehetőséget a telefonon felkeresett állattartók esetében, a személyes teleplátogatás során felvett adatokat pedig anonimizált formában rögzítettük.

Vizsgálatunkban elvégeztük többek között a végtermék ágazat és a tenyésztési szektor összehasonlítását. Eredményeink alapján kijelenthető, hogy a glutáraldehid valamint a kvaterner ammóniumvegyületek a legelterjedtebb fertőtlenítő hatóanyagok a hazai telepeken. Vizsgálatunkból kiderült, hogy a tenyész telepeken az átlagos fertőtlenítőszer költség madár/évre számolva duplája, mint a végtermék telepek átlagos felhasznált fertőtlenítőszer költségeinek. A tenyész ágazatban a felhasznált tisztítószer mennyiség madár/évre számolva átlagosan 0,006 liter, a végtermék telepeken 0,005 liter. Fertőtlenítőszerek esetén szintén madár/évre számolva átlagosan 0,03 liter fogy a tenyész telepeken, míg a végtermék ágazatban csupán 0,006 liter.