Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Az ovum pick-up hatása a szívfrekvencia paraméterekre szarvasmarhában
Horváth Luca Sára V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Szülészeti Tanszék és Haszonállat-gyógyászati Klinika
Témavezető: Dr. Vincze Boglárka

Absztrakt:

A transzvaginális petesejt aspiráció (másnéven ovum pick-up, OPU) a napjainkban sikeresen alkalmazott, minimál invazív petesejt gyűjtési technika szarvasmarhában. Az állattenyésztésben egyre nő az igény a genetikailag kiemelkedő, nagy teljesítményű utódok nagyszámú előállítására. Erre a célra az in vitro embrió előállítás nagyszerű lehetőség, azonban sikerességének alapvető feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű petesejt nyerése donor állatokból, amit az OPU-val biztosítani tudunk. Az OPU-hoz szükséges felszerelés és a technika már egy jól bevált protokoll alapján működik szarvasmarhában, ami a szakirodalom alapján nem jár káros következményekkel és többször is ismételhető, viszont az állatjóllétre gyakorolt hatásáról eddig nem rendelkeztünk adatokkal.

Munkánk során a beavatkozás által kiváltott stresszhatás mérését tűztük ki célul. A stressz monitorozására a szívfrekvencia-variabilitás (heart rate variability, HRV) különböző jelzőszámait használtuk, mivel ezek jól tükrözik a vegetatív idegrendszer működését, illetve lehetőségünk van a két ág – a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer – aktivitásának külön vizsgálatára. A méréshez szükséges adatokat a Televet 100 nevű EKG felvevő készülékkel rögzítettük.

Kutatásunkban 4 húshasznú szarvasmarhával dolgoztunk. Az első mérés során még petesejt leszívás, illetve az állatok bármiféle manipulációja nélkül rögzítettük a nyugalmi EKG-t. Az elektródák állatra való felhelyezése után hagytunk némi időt az adaptációra, majd körülbelül 8-10 percig mértük a szívjeleket. Ezek az adatok szolgáltak referenciaként. Következő alkalommal a folyamat eleje (elektróda felhelyezés, adaptációs idő) az előző vizsgálattal megegyezett, azonban utána transzvaginális petesejt aspirációt végeztünk. A teljes vizsgálat alatt rögzítettük az állatok EKG-ját és feljegyeztük azokat az időpontokat amikor az állaton valamilyen beavatkozás történt: epidurális anesztézia, bélsár eltávolítása a rektumból, péra és gáttájék megtisztítása, OPU készülék hüvelybe helyezése, punkció(k) és aspiráció folyamata.

Az állatok R-R távolságai csökkentek az OPU beavatkozás során, azonban különbözőképpen reagáltak a beavatkozásra. A nyugtalanabb tehenek a második alkalommal kisebb mértékben voltak izgatottak, és ez az SDNN és RMSSD változásaival volt összefüggésben. Megfigyelhető volt az egyedi reakció, amelyet a HRV-paraméterek változásai is tükröztek.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.