Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Kutyák táplálékallergiájának megítélése tulajdonosi és állatorvosi szemszögből
Fehérpataki Lilla V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Fodor Kinga

Absztrakt:

Az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézetében végzett kutatásom keretében a kutyák táplálékallergiájának megítélését vizsgáltam kutyatartók és állatorvosok perspektívájából. A felmérés alapjául két online kérdőív szolgált: az egyiket kifejezetten a kutyatartó tulajdonosok, a másikat állatorvosok számára állítottunk össze. A kérdőívek széleskörű elérhetőségét elsősorban kutyákkal foglalkozó közösségi platformokon és állatorvosi online csoportokban tettük lehetővé. A 6 hetes adatgyűjtés során összesen 292 tulajdonosi és 86 állatorvosi kitöltés érkezett az ország különböző régióiból.

A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a vizsgált, azaz az allergiával terhelt populációban a keverék kutyák magasabb arányban (21,38%) szerepeltek, mint a fajtatiszták. A felmérésből kiderült, hogy az esetek 30,5%-ában nem állt rendelkezésre állatorvosi diagnózis a táplálékallergiával kapcsolatban, ami egyértelműen negatívan befolyásolta a kezelés hatékonyságát. Rákérdeztünk arra is, hogy a válaszadó mivel etette kutyáját a tünetek megjelenését megelőzően, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nyersetetés mellett kisebb (8,28%) valószínűséggel jelentkeztek táplálékallergiás tünetek, mint a kereskedelmi forgalomban kapható tápoknál (69,9%). Mindkét csoport, azaz a kutyatartók és az állatorvosok is egyetértettek abban, hogy táplálékallergia esetén a három leggyakoribb klinikai tünet a dermatitisz, a pruritusz és a lábvégek nyalogatása ill. rágása. Az allergénforrások tekintetében a válaszadók többsége a csirke (76%) és egyéb baromfi félék (54,8%) iránti túlérzékenységet jelezte. Felmérésünk ugyanakkor megerősítette, hogy a gazdák körében gyakori a fogalmi összekeverés az allergia és az intolerancia között, továbbá, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható hipoallergén tápok és eledelek összetétele nem mindig megbízható, és a táplálékallergia kimutatására szolgáló laboratóriumi diagnosztikai módszerek sok esetben pontatlanok. Az állatorvosok 85,6%-a szerint az eliminációs diéta tűnik jelenleg a leginkább megbízható módszernek mind diagnosztikai, mind terápiás célokra.

A válaszokból látszik, hogy a kutyatartók ismeretei a táplálékallergia fogalmával és diagnosztikájával kapcsolatban jelentős hiányosságokat mutatnak, továbbá a pontos állatorvosi diagnózis hiánya nagyban hozzájárul a táplálékallergia menedzselésével kapcsolatos nehézségekhez. A kapott eredmények arra is rámutattak, hogy szükséges lenne az állatorvosok és tulajdonosok közötti kommunikációt hatékonyabbá tenni, ami által sok félreértés elkerülhetővé válna.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.