Állatorvos szekciók

A nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) világszerte elterjedt zoonotikus arbovírus, mely a természetben a vektor szúnyogok és a madarak mint fenntartó gazdák között cirkulál. Alkalmi gazdák lehetnek emlős fajok, köztük kiemelt jelentőséggel szerepelnek a lovak és az emberek. Habár a megbetegedés többnyire szubklinikai formában zajlik, előfordulhat neuroinvazív tünetegyüttessel járó fertőzés, amely akár halálhoz is vezethet. A WNV kiemelt humán- és állategészségügyi jelentősége miatt számos országban monitorozzák mind a vektor, mind a rezervoár fajokat. A surveillance célja, hogy még az emberi megbetegedések előtt lehessen észlelni egy esetleges járvány kialakulását, így pedig időben megtenni a megfelelő lépéseket a lakosság védelme érdekében. Ez azért is különösen fontos, mert jelenleg célzott kezelés nem létezik a betegség ellen, illetve vakcina is csak lovak részére van forgalomban.

Korábbi kutatások az újvilági varjúfélék populációiban különösen magas mortalitást figyeltek meg a WNV fertőzés következményeként, így elterjedten monitorozzák is őket. Habár az európai fajok fertőzésre való érzékenysége nem ilyen kiemelkedő, a nagy WNV esetszámmal rendelkező Olaszországban ezekre a fajokra is kiterjedő komplex aktív és passzív surveillance rendszer van életben.

Jelen dolgozat célja a varjúfélék szerepének megfigyelése a nyugat-nílusi láz magyarországi járványtanában. Ezen belül célunk volt tanulmányozni a WNV okozta mortalitás mértékét, mivel hazánkban nem fordul elő hasonlóan tömeges elhullás varjúfélékben, mint amilyet az Amerikai Egyesült Államokban korábbi WNV járványok alatt tapasztaltak.

A kutatás során a beérkezett mintákat reverz transzkripciós (RT) real-time PCR-rel, valamint ELISA-teszttel vizsgáltuk. 2022-ben passzív surveillance (azaz elhullott varjúfélék vizsgálata) során begyűjtött dolmányos varjú (Corvus cornix) minták közül 8 lett pozitív. Az általunk aktív surveillance keretében megvizsgált 50 debreceni madár véréből 4 szerológiai minta volt WNV pozitív, ami 8%-os szeroprevalenciának felel meg. Ugyanakkor a befogott és kiirtott dolmányos varjakra alapozó víruskimutatás teljesen negatív eredménnyel zárult, nem jelezte előre a járvány kitörését annak ellenére sem, hogy ezzel egy időben szúnyogban már detektáltuk a WNV jelenlétét.

Mindezekből levonható az a következtetés, hogy hazánkban a varjúfélék közül a dolmányos varjak inkább a WNV passzív monitoringjához járulhatnak hozzá. Továbbá tekintettel az Olaszországban észlelt nagyszámú pozitív szarka (Pica pica) mintára, a jövőben érdemes lehet ezt a fajt is aktív monitoring kereteiben vizsgálni.