Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Házityúkban engedélyezett antibiotikum tartalmú készítmények in vivo hatása az antibiotikum rezisztencia kialakulására
Füzi Vanessza VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Kerek Ádám

Absztrakt:

Napjaink egyik meghatározó szemlélete az állat- és közegészségügyet összekötő Egy Egészség koncepció, amely szorosan kapcsolódik az antimikrobiális rezisztencia globális terjedéséhez. Különösen nagy jelentőséggel bír az antibiotikumok takarmányon vagy ivóvízen keresztül történő alkalmazása, mivel az ezek által okozott szelekciós nyomás nemcsak a bélmikrobiom összetételét, hanem annak antimikrobiális rezisztencia génkészletét is megváltoztatja. Célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk a házityúkok számára engedélyezett amoxicillin hatóanyag tört dózisának (1/4x) és terápiás dózisának (1x) hatását konvencionális körülmények között az állatok súlygyarapodására, a bélmikrobiom összetételére, valamint az antimikrobiális rezisztencia génkészletére.

A kezelések a 14. naptól kezdődően szignifikánsan jobb súlygyarapodást eredményeztek a negatív kontrollcsoporthoz képest. A bélmikrobiom összetételében minden esetben a Bacillota törzs dominált, amit a Pseudomonadota törzs követett, de törzsszinten jelentős változás nem történt a kezelések hatására. Családszinten viszont megfigyeltük, hogy az életkor előrehaladtával a Lactobacillaceae család vált meghatározóvá, és ezen a szinten a kezelések már szignifikáns összetételbeli változást eredményeztek. Az 1/4x amoxicillin dózis hatására a Turibacteriaceae család vált dominánssá, míg az 1x dózis az Enterobacteriaceae család túlsúlyát eredményezte.

Összesen 781 antimikrobiális rezisztencia gént azonosítottunk a kezelést megelőzően, amely a kezelést követően 637-re csökkent. Az antibiotikum-hatóanyag csoportokkal szembeni rezisztenciamechanizmusokban is jelentős változásokat tapasztaltunk az egyes kezelések hatására, ez a negatív kontrollcsoport esetében nem volt megfigyelhető. A kiterjedt spektrumú béta-laktamáz gének közül egy CTX-M-1 gént tudtunk kimutatni az 1/4x amoxicillin dózissal történő kezelés után, míg a TEM-1 és TEM-135 típusú gének a kezelés előtt és után is hasonló arányban fordultak elő. A plazmidon hordozott gének aránya, valamint a mobilis genetikai elemek előfordulása jelentős csökkenést mutatott az 1/4x amoxicillin dózis hatására.

Összességében elmondhatjuk, hogy vizsgálataink alapján az amoxicillin dózisa jelentősen befolyásolja az antimikrobiális rezisztencia génkészlet alakulását, amely szoros összefüggésben áll az antibiotikum bélmikrobiomra gyakorolt szelekciós nyomásával. A jövőben érdemes további hatóanyagok bevonásával folytatni az ilyen vizsgálatokat, mivel az így kapott eredmények hozzájárulhatnak az antimikrobiális rezisztencia terjedésének átfogóbb megértéséhez.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.