Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A Dirofilaria immitis prevalenciája Magyarországon 2023-ban
Fábián Péter V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Karancsi Zita, Dr. Kovács Dóra

Absztrakt:

A D. immitis által okozott szívférgesség súlyos, életet veszélyeztető, szúnyog közvetítette kardiopulmonáris megbetegedés kutyákban, amely egyre gyakoribb kórkép mind a tengerentúlon, mind az európai országok területein, ezzel Magyarországon is. A betegség nevével ellentétben a kifejlett féreg elsősorban nem a szívben, hanem a tüdő artériákban telepszik meg és okoz károsodást. Előrehaladott esetben ez jobb szívfél elégtelenséget eredményez, ugyanis a férgek méretéből adódóan belenyúlnak a tüdő artériákon keresztül a jobb szívfélbe, súlyosabb esetben az üres vénába, kialakítva ezzel a vena cava szindrómát.

A megbetegedés megelőzésében fontos szerepet játszik az aktuális hazai előfordulás meghatározása, hogy információt kapjunk a kutyák fertőzésnek való kitettségéről, az időben megkezdhető védekezés érdekében. Ezért vizsgálatunk célja volt, hogy meghatározzuk a D. immitis fertőzés 2023-as magyarországi prevalenciáját kutyákban, valamint elvégezzük a diagnosztizálásra használt tesztek (Knott és ELISA) megbízhatóságának statisztikai összehasonlítását. Megállapítottuk ezeknek a teszteknek pozitív és negatív prediktív értékeit, valamint meghatároztuk szenzitivitásukat és a specificitásukat. Megvizsgáltuk, hogy a fertőzés előfordulása eltér-e az ország különböző területein, és függ-e az állatok nemétől és életkorától. A vizsgálat 2023. márciusától 2024. februárig tartott, ezalatt 1071 vérmintát gyűjtöttünk valamennyi vármegyét érintve, olyan kutyákból, amelyek megfeleltek a kutatásban való részvétel feltételeinek, miszerint az állat Magyarországon született és sosem járt külföldön, betöltötte a 12 hónapos életkort, valamint az elmúlt egy évben nem részesült makrociklikus laktonnal történő preventív kezelésben. A mintákból Knott és ELISA teszteket hajtottunk végre, továbbá PCR analízissel különítettük el a D. immitis és D. repens okozta pozitivitást, ugyanis az utóbbi is mikrofiláriák kialakítására képes.

Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a D. immitis prevalenciája Magyarországon 12,0%, míg a kevert fertőzésé, ahol D. repens is jelen van, 3,92%. A minták alapján a Knott-teszt specificitása 93,0%, szenzitivitása 80,0%, pozitív prediktív értéke 60,0%, negatív prediktív értéke pedig 97,0%. Az ELISA teszt esetében a specificitás 94,0%, a szenzitivitás 87,0%, a pozitív prediktív érték 67,0%, a negatív prediktív érték 98,0%. A szívférgesség előfordulását befolyásolja, hogy milyen jellegű területen él az állat, mennyi idős és hogy ivartalanított-e az egyed. Mindezek ismeretében elmondható, hogy a szívférgesség továbbra is endémiásan jelen van Magyarország teljes területén, valamint, hogy a kor előrehaladtával védekezés nélkül nő a fertőződés esélye. Emiatt elengedhetetlen szerepe van a praktizáló állatorvosoknak, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak, ezzel visszaszorítva a fertőződés, valamint a betegség kialakulását.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.