Állatorvos szekciók

Az élelmiszerlánc környezeti fenntarthatóságát fokozódó szakpolitikai és fogyasztói érdeklődés övezi. A növekvő népesség növekvő fehérjeigényt támaszt, amely a korlátos környezeti erőforrások mellett komoly élelmezésbiztonsági kihívást jelent.

A téma komplexitását jelzi, hogy ezen a területen az élelmiszerbiztonsági tényezőket, a gazdasági, valamint a társadalmi szempontokat is szükséges figyelembe vennünk.

Napjainkban több lehetséges alternatív fehérjeforrás érhető el, amelyek piaci lehetőségeit számos szempont befolyásolja. Kutatásunk célja, hogy a fogyasztói szempontok bemutatásán keresztül támogassuk a szakmai párbeszédet. A vizsgálat feltérképzete a magyar lakosság preferenciáit és igényeit a húsfogyasztással, valamint az alternatív fehérjeforrásokkal – köztük növényi alternatívákkal, rovarfehérjékkel és laboratóriumi hússal – kapcsolatban.

A kérdőíves felmérésben 1003 felnőtt korú magyar válaszadó vett részt, a kvantitatív minta reprezentatívnak tekinthető nemek, életkorcsportok és NUTS-2 régiók szerinti lakóhely alapján. Az adatokat statisztikai próbák segítségével elemeztük az SPSS szoftver használata mellett. A demográfiai tényezők hatását one-way ANOVA próbával vizsgáltuk 95%-os konfidenciaszint mellett.

Az eredmények alapján a konvencionális hústermékekhez, illetve kínálatban már hosszabb ideje megtalálható, a fogyasztók által jobban ismert és elfogadott termékekhez – például a szója vagy zöldborsó alapú alternatívák – képest a laboratóriumi húst a felmérés résztvevőinek jelentős része kétkedéssel fogadta és elutasította. Érdemes azonban kiemelni, hogy a rovar eredetű fehérjékből előállított termékekhez képest a mesterséges húsok némileg magasabb elfogadottsággal rendelkeznek. Az elemzés során nagy hangsúlyt helyeztünk a demográfiai tényezőknek a fehérjeforrások elfogadására gyakorolt hatásának vizsgálatára. Az eredmények alapján a laboratóriumi hús fogyasztásával szemben a férfiak, a fiatalabb korú és a fővárosban lakó válaszadók kevésbé elutasítóak. Az, hogy a fogyasztó községben vagy városban lakik-e, azonban az eredmények alapján nem befolyásolta szignifikánsan preferenciákat.

A kutatás tapasztalatai alapján naprakész képet kaphatunk az alternatív fehérjeforrások egymáshoz, illetve a hagyományos hústermékekhez viszonyított fogyasztói elfogadottságáról és a kapcsolódó preferenciákról, azok demográfiai meghatározottságáról. Látható, hogy a laboratóriumi húsokat alapvetően elutasítják a hazai fogyasztók, azonban bizonyos demográfiai csoportok esetében magasabb nyitottság mutatkozik erre az alternatívára. Az eredményeket érdemes figyelembe venni a lakossági kommunikáció során, valamint a szakpolitikai döntések előkészítéséhez is hasznos támpontot nyújthatnak.