Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Antivirális Matriptáz/TMPRSS2 Gátló Vegyületek in Vitro Farmakológiai Jellemzése
Gamba, David V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Pásztiné Gere Erzsébet

Absztrakt:

A korona- és influenzavírusok terjedésének egyik feltétele a kettes típusú transzmembrán szerin proteázok hatékony működése, így ezek az enzimek jelentős farmakológiai célpontok lehetnek a virális légúti fertőzések kezelésében. A vírusmutációk és az egyre gyorsabban kialakuló járványok miatt új antivirális gyógyszerek kifejlesztése kiemelkedően fontos közegészségügyi szempontból is.

Kutatásunkban hét különböző, 3- amidinofenilalanin típusú matriptáz /TMPRSS2 inhibitort (MI- 21, MI- 463, MI- 472, MI- 485, MI- 1903, és MI- 1904) vizsgáltunk. A vegyületek citotoxicitását lumineszcenciás és a citokróm P450 (CYP) izoenzimekre gyakorolt hatását fluorimetriás vizsgálatokkal mértük meg. Az egyes gátlószerek metabolikus fogyási arányát 120 perces időtartam alatt folyadékkromatográfiával- tandem tömegspektrometriával követtük nyomon primer humán hepatocitákban, és a mérési adatok alapján különböző farmakokinetikai (PK) paramétereket, mint a felezési időt, a máj extrakciós arányt és a biohasznosulást határoztuk meg. Ezenkívül in vitro jellemeztük a kiválasztott enzimgátlók antivirális hatását az influenza A vírus H1N1 és H9N2 altípusok ellen.

Eredményeink szerint az MI- 21 kivételével az összes többi inhibitor jelentősen gátolta a CYP3A4 izoenzimet, de egyik vizsgált vegyület sem mutatott gátló hatást a CYP1A2, CYP2C9, CYP2C19 és CYP2D6 aktivitásra. A farmakokinetikai paraméterek elemzése alapján az MI- 463, az MI- 472, az MI- 485, az MI- 1900 és az MI- 1904 vegyületek jobb stabilitással rendelkeztek, mint az MI- 21 és az MI- 1903 gátlószerek, amelyek 120 percet követően jelentős mértékben bomlottak. A 24 órás inkubációs időszak után az MI- 463 és az MI- 1900 inhibitorok szignifikáns H1N1 ellenes hatást mutattak, valamint az MI- 463 H9N2 vírusfertőzés esetén is hatékonynak bizonyult 20 és 50 μM koncentrációkban.

Összefoglalva, az MI-463 és az MI-1900 vegyületek hatékony vegyületek egyes influenza vírusok sejtekbe való belépésének megakadályozására a gazdasejt matriptáz/TMPRSS2-aktivitás számottevő gátlásának köszönhetően.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.