Állatorvos szekciók

A macskák fogfelszívódási betegsége (TR/FORL) egy rendkívül elterjedt, előrehaladott stádiumban erős fájdalommal járó, ismeretlen patogenezisű kórkép. A kialakulásáért felelős faktorokat több évtizede kutatják, azonban ezek mindmáig ismeretlenek. A magas prevalencia miatt feltételezzük, hogy a kiváltó faktorok a legtöbb macskában vagy a környezetükben jelen vannak. Kutatásunk a szájüregi mikroflóra dysbiosisának vizsgálatára, és ezen belül a foszforhalmozó Lampropedia fajok szerepének vizsgálatára irányult. A foszforhalmozó Lampropedia fajok a fogak felszínén a lokális Ca:P egyensúlyt befolyásolhatják, ezért lehetséges kóroki szerepük a szakirodalomban már felmerült, de megerősítő vizsgálatok nem történtek.

Kutatásaink az ÁTE Kisállatklinikáján, a fogászati szakrendelésen zajlanak. Eddig 31 TR/FORL betegség tüneteit mutató macskából vettünk plakk- és nyálmintákat, illetve vérmintákat kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokra, és az eredményeket a tulajdonosok által kitöltött kérdőív adataival és a szájüregi vizsgálat során dokumentált adatokkal összevetettük. A vérminták Ca és P koncentrációját, Ca:P arányát, illetve a nyálminták Ca:P arányát az ÁTE Kórélettani és Onkológiai Tanszékének Központi Laboratóriumában, Olympus AU400 kémiai analizátorral állapítottuk meg. A plakk- és nyálmintákból a foszforhalmozó Lampropediák mennyiségi kimutatására az ÁTE Patológia Tanszékén qPCR vizsgálatot végeztünk, egyedileg tervezett primerrel, Quantabio Q qPCR cycler készülékkel. Két macska esetében lehetőségünk nyílt a teljes szájüregi baktériumflóra metagenomikai vizsgálatára is. Ez a vizsgálat az ÁTE Kisállatklinikáján található Oxford Nanopore MiniON készülékkel, a Bioinformatikai Központ közreműködésével történt.

A vér és a nyál Ca:P aránya között Pearson-féle korrelációs analízissel gyenge pozitív korrelációt állapítottunk meg, de az összefüggés statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak. Az általunk vizsgált populációban mindkét fenti arány alacsonyabb volt a szakirodalomban publikáltnál. A Lampropediák kimutatását célzó qPCR vizsgálatok során minden egyes szájüregből származó minta negatív lett. A pozitív kontrollunk az American Type Culture Collection Global Bioresearch Centerből beszerzett Lampropedia hyalina (ATCC43383) törzs volt, a negatív kontrollunk pedig a metagenomikai analízis során negatívnak minősült két szájüregi minta. Sem a qPCR, sem a metagenomikai vizsgálat nem igazolta a vizsgált, TR/FORL betegséggel terhelt macskapopuláció szájüregében a Lampropedia jelenlétét. A hipotézisünk nem nyert igazolást. A korábbi publikációkkal megegyezően a páciensek adatai, életkörülményei és a TR/FORL betegség jelenléte és stádiuma között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Jövőbeni célkitűzésünk a metagenomikai vizsgálatok széleskörű kiterjesztése és a bakteriális dysbiosis lehetséges szerepének további vizsgálata a TR/FORL betegség hátterében.