Állatorvos szekciók

Tejelő szarvasmarhák körében hazánkban is kiterjedten használnak különböző ovuláció szinkronizálási programokat. A jelenleg legelterjedtebben használt módszer az ún. Double Ovsynch módszer, amely alkalmazása elsősorban tejelő szarvasmarhák első termékenyítése előtt javasolt. A módszer lényege, hogy a laktáció negatív energia egyensúlyának szakaszában a ciklusos petefészek működés szinkronizálásával maximalizálni tudjuk a vemhesülési eredményeket. Két, eltérő tejtermelési nívójú, de magas szinten termelő magyarországi gazdaságban több éven át végeztük a fenti program alkalmazását. Az involúció végén valamint a korai vemhességek bírálatakor transzrektális ultrahangvizsgálatot, az ellenőrző vemhességbírálatkor rektális palpációt végeztünk. Célunk a munkával az volt, hogy hazai körülmények között is teszteljük a módszerek eredményességét, valamint nagyszámú vizsgálattal kerestük a választ arra, hogy milyen, a szakirodalomban eddig nem közölt tényezők befolyásolhatják a szinkronizálások eredményességét. Adatinkat statisztikai elemző szoftverrel vizsgáltuk. Retrospektív klinikai vizsgálatunkban két hazai gazdaságban 2542 szarvasmarha első termékenyítésének eredményességét vizsgáltuk és az eredményességet befolyásoló tényezőket elemeztük. A vemhesülési eredmények tekintetében nem volt különbség a két gazdaság között (45,8 vs. 47,8%) annak ellenére, hogy a laktációs tejtermelésük mintegy 2000 kg-mal különbözött a gazdaságok állatainak. Ugyanígy az egyes vizsgálati években sem mutatott különbséget az állatok vemhesülése (42,9 vs. 45,7 vs. 49,7%, p=0,06). Szignifikánsan rontotta a vemhesülési eredményeket a termékenyítés hónapja, a nyári hónapokban a legalacsonyabb (39%) míg a téli hónapokban a legmagasabb (52,9%) vemhesülési eredményeket értük el. Szignifikánsan különbözött a laktáció sorszáma szerint az állatok vemhesülési aránya (1. lakt.:47,8%, ≥ 5. lakt.:31,9%) valamint a vemhességi veszteségeik mértéke (1. lakt.:7%, ≥ 5. lakt.:25%) is. A laktációt megelőző szárazonállás hossza is statisztikailag szignifikáns hatást gyakorolt a vemhesülési eredményekre, növekvő szárazonállással romlottak a vemhesülési eredmények. Nem befolyásolta az eredményeket, hogy a laktáció korábbi (35 nap körül) vagy későbbi (55 nap) szakaszában indítottuk meg az ovuláció szinkronizálási programot. Jobb vemhesülési eredményeket értünk el ivar válogatott szaporítóanyag alkalmazásával (42.2 vs. 69.0 %, p<0.001). Eredményeink alapján az alkalmazott módszer állományszintű szaporodási mutatókra gyakorolt hatását is tudtuk vizsgálni. Eredményeink alapján a jövőben prospektíven tudjuk a szaporodásbiológiai előrehaladást tervezni tejtermelő szarvasmarha állományokban.