Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

A szívférgesség megelőzésének és kezelésének összefüggései magyarországi állatorvosi praxisokban
Baranyi Kata VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Dr. Karancsi Zita, Dr. Jerzsele Ákos

Absztrakt:

Az éghajlatváltozás következtében a szívférgességet okozó Dirofilaria immitis 2007-es autochton megjelenése óta egyre elterjedtebb hazánkban és az ország egész területén számolni kell az előfordulásával. Ez komoly kihívást jelent az állatorvosi gyakorlatban. A jelenlegi ajánlások szerint, az olyan endémiás területeken, mint amilyen Magyarország is, célszerű egész évben védekezni a szívférgesség ellen.

A kutatásunk célja a hazai állatorvosok szívférgességgel kapcsolatos megelőzési és kezelési szokásainak felmérése. Ennek érdekében kérdőíves felmérést végeztünk, amelyben 144 állatorvos vett részt. A kapott válaszokból regressziós és korrelációs vizsgálatok készültek.

Az eredmények alapján megállapíthatók földrajzi eltérések a diagnosztikai eljárások alkalmazásának gyakoriságában, a szűrővizsgálatok elvégzésében és a megelőzésére irányuló rendszeres preventív kezelések használatában. A választ adó állatorvosok közt a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai teszt az antigénteszt volt, míg a Knott-tesztet és a PCR vizsgálatokat ritkábban alkalmazták. Az alföldi és az észak-magyarországi régióban szignifikánsan több kutyát diagnosztizáltak szívférgességgel, de a preventív kezelésben részesített állatok aránya is kisebb volt ezeken a területeken. Megelőzésként a választ adó állatorvosok többsége a makrociklikus laktonokon belül a milbemicin-oxim és moxidektin hatóanyagokat alkalmazta. Elmondható továbbá, hogy a kezelési protokollok közül a moxidektin és doxiciklin kombinációs terápia gyakrabban került alkalmazásra, mint a melarzomint tartalmazó komplex terápia, annak ellenére, hogy a nemzetközi ajánlások szerint az utóbbit kell előnyben részesíteni. Negatív korrelációt találtunk a megelőző kezelés megkezdési ideje és a diagnosztizált esetek száma között, ezért indokolt a korai és rendszeres prevenció alkalmazása.

Mindezek ismeretében megállapítható, hogy a szívférgesség megelőzése egyre nagyobb jelentőséggel bír, aminek a sikeres menedzseléséhez elengedhetetlen, hogy az állatorvosok naprakész ismeretekkel rendelkezzenek és hogy a tulajdonosokat együttműködésre ösztönözzék.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.