Állatorvos szekciók

Az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő a kedvtelésből tartott állatok száma. Ezzel párhuzamosan, az urbanizáció következtében a nagyvárosi környezet egyre több vadon élő állatfaj számára is tud új élőhelyet és táplálékot nyújtani. Míg korábban elsősorban falvakban, tanyákon és mezőgazdasági területeken fordultak elő bizonyos varjúfélék (Passeriformes: Corvidae), ma már nagy számban láthatók városi parkokban és házak udvaraiban egyaránt. Ezen környezeti változásokból kiindulva kutatásunk fő célja volt megvizsgálni, hogy egyes urbanizálódott varjúfélék potenciális forrásul szolgálhatnak-e kedvtelésből tartott állatok egysejtű parazitás fertőzéseinek.

A tanulmány során összesen 285 egyed agyszövetéből és szájüregéből (szájtampon) történt mintavétel. A madarak többségét Budapesten a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Dömsöd környékén lőtték ki állománygyérítés céljából. A minták nagy részét szarka (Pica pica; n = 279); néhány szajkó (Garrulus glandarius; n = 4) és dolmányos varjú (Corvus cornix; n = 2) tette ki. A mintákból a DNS-t a QIAamp DNA Mini Kit segítségével vontuk ki, majd azokat konvencionális PCR vizsgálatnak és a pozitívakat szekvenálásnak vetettük alá.

Tíz szarka agymintájából sikeresen kimutattuk a Toxoplasma gondii (Apicomplexa: Sarcocystidae) jelenlétét. A 18S rRNS gén hosszú szekvenciája alapján ez a genotípus 100%-ban egyezett az erősen patogén RH és ME49 törzzsel. További 9 szarka Lankesterella (Apicomplexa: Lankesterellidae) pozitívnak bizonyult. A minták között azonos 18S rRNS szekvenciát mutató genotípus csak 98.7%-ban (1021/1034 bp) egyezett a génbanki adatok közül hozzá legközelebb álló genetikai változattal (mezei poszátából), ami alapján valószínűleg új faj. A Trichomonadida egysejtűek kimutatását célzó PCR alapján 8 szarka szájtampon mintája mutatott pozitivitást. Együttes fertőzés nem volt jelen egyik madárban sem.

Eredményeink szerint a városi környezetben egyre nagyobb számban jelenlévő varjúfélék lehetőséget teremthetnek egyes egysejtű paraziták terjedésének. Ezek közül a szarkák Toxoplasma-fertőzöttsége származhat macskák ürülékéből vagy köztigazdák elfogyasztásából, és a fertőzött szarkáktól, mint zsákmányállatoktól a kutyák és macskák is fertőződhetnek. Azonban az újonnan kimutatott Lankesterella-faj úgy tűnik, gazdaspecifikus, így a társállatként kint (például aviáriumban) tartott madarakat nem veszélyezteti azáltal, hogy ha a fertőzött szarkán vért szívó vektorokat az utóbbiak megeszik.