Állatorvos szekciók

A nemzeti szimbólum, törvénnyel védett nemzeti kincs magyar szürke szarvasmarha fajta eredetével kapcsolatos elméletek eddig legtöbbször nem tudományos kutatásokon alapultak.

Ezért kutatásunk célja az volt, hogy a fajta elérhető legreprezentatívabb mintáján végezzük el a filogenetikai kutatásokra széleskörben használt mitokondriális nem kódoló kontroll régió (CR) szakasz vizsgálatát.

A vizsgálati minta tervezését az MSZTE tenyésztőegyesület elektronikus törzskönyvi adatbázisát felhasználva végeztük, ami a II. világháború után regisztrált egyedek elérhető adatait tartalmazza. A „founder mintázás” során a mitokondiális DNS nőági öröklődési tulajdonságait kihasználva először a hortobágyi tehéncsaládokat azonosítottuk (109 db), majd az élő állomány tehéncsaládjaiból jelöltünk ki a mintákat. A mintákat a NÉBIH-ÁDI laborjába küldött vérmintákból kaptuk. Az így tervezett és a vizsgálathoz használt minta ’teljes reprezentációjú’ volt.

A vizsgált 109 mitokondriális CR minta alapján a 43 haplotípust (h) azonosítottunk. A minta haplotípus diverzitása (Hd) 0,884, nukleotid diverzitása (π) pedig 0,00477. A Tajima D teszt eredménye -2,30622, ami szignifikáns (P < 0.01) volt.

Az elvégzett haplocsoportosítás eredményei alapján az összes tehéncsalád a T haplocsoportba tartozik. Az Európában leggyakoribb T3 haplocsoportba 96, a T1-be 4, a T1’2’3’-ba 6, a T2-be 2 és a T4-be 1 család tartozott.

Eredményeink alapján a magyar szürke szarvasmarha fajtát, mivel nem volt megtalálható benne az őstulkokra jellemző R, E, P és Q haplocsoport, amelyek a T haplocsoport előtt alakultak ki, tekinthetjük kizárólag a taurin típusú szarvasmarhák leszármazottainak.

Ez az eredmény nagy jelentőségű a podóliai szarvasmarhák, annak is fenotípusosan is elkülönülő hagyományos fajtáinak (Maremman, magyar szürke) filogenetikai múltjának feltárásában.