Állatorvos szekciók

Az artériás vérgáz analízissel az állatok oxigenizáltsági és ventillációs állapotáról kapunk képet, melyet az egyes légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek jelentős mértékben képesek befolyásolni. Az artériás vérgáz paraméterekből (paO2, paCO2, pH) következtethetünk a betegség súlyosságára és a kezelés hatékonyságára is. Kutatásunk célja az volt, hogy növeljük a módszer diagnosztikai értékét, és kiderítsük, van-e olyan artériás vérgáz paraméter, melyben a légzőszervi és a kardiológiai betegségben szenvedő kutyák eltérést mutatnak.

A dolgozat elkészítéséhez 25 légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedő kutyából vettem artériás vért a fontosabb sav-bázis paramétereinek (paO2, paCO2, pH és laktát) összehasonlítására. A 25 kutyából 16 szenvedett légzőszervi-, négy szív- és érrendszeri betegségben és négy egyednél mindkét típusú betegség fennállt. Az esetek az ÁTE Kisállatklinikájának Műszeres Diagnosztikai Osztályra kardiológiai kivizsgálásra vagy légzőszervi endoszkópiára érkező betegei közül lettek kiválasztva. Az artériás vérvétel minden esetben bódítás és kiegészítő oxigén adása nélkül történt az eredmények egységes összehasonlítása érdekében. A vérvétel az a. femoralis vagy az a. dorsalis pedis szúrásával történt, a vérgáz analízis a mintavételt követően rögtön, az ÁTE Kisállatklinika Intenzív Osztályán található EPOC® Critical Care/vérgáz analizátorral történt (Woodley Equipment Company Ltd. , UK).

A 25 betegből 11 (44%) volt hypoxaemiás, 12 kutyánál (48%) találtunk eltérést az artériás vér normális szén-dioxid szintjétől, és 19 (76%) esetben volt emelkedett az alveolo-arteriális (Aa)-grádiens értéke. A három betegségcsoporton (légzőszervi beteg, szív-és érrendszeri beteg, légzőszervi- és szívbeteg) végzett elemzések alapján elmondható, hogy az artériás vér parciális oxigén nyomása a légzőszervi betegek csoportjában szignifikánsan alacsonyabb volt a normál értéknél (p<0,05). Az Aa-grádiens értéke szignifikánsan (p<0,05) emelkedett volt a csak légzőszervi betegségben szenvedő és a vegyes (légzőszervi- és szívbeteg) csoportban is. A betegségek összehasonlító vizsgálata során klinikai jelentőséggel bíró szignifikáns eltérést egyik artériás vérgáz paraméter esetében sem állapítottunk meg.

Kutatásunkkal nem tudtunk meghatározni olyan artériás vérgáz paramétert, amely a klinikus állatorvos számára támpontként szolgálna a légzőszervi-, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elkülönítő kórjelzésében. Azonban az eredményeink alapján meg tudjuk erősíteni az artériás vérgáz vizsgálatok hasznosságát az egyes légzőszervi- és szívbetegségek súlyosságának megítélésében.