Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
» Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Állatorvos szekciók

Állatorvos szekciók

Magyar agarak hematológiai, biokémiai és vér-gáz paraméterek vizsgálata futóedzés során
Madarász Noémi VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Kórélettani és Onkológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Vajdovich Péter

Absztrakt:

Megállapítások: Az agarak izmai más fajtákhoz képest több (80%-100%) IIa típusú gyors összehúzódású rostot tartalmaznak, amelyek inkább anaerob anyagcserére támaszkodnak, mint az I típusú lassú összehúzódású rostok, amelyek inkább aerob anyagcserére támaszkodnak, más kutyafajtákhoz képest. A legtöbb kutyafajta futás közben nem képes a maximális oxigén felfogyasztási rátája (VO2max) felett futni. Ezek a tulajdonságok teszik az agarakat különleges futóteljesítmények elérésére, mint. pl. arra, hogy 100 m-t 5,33 másodperc alatt (67 km/h) fussák.

Célok: 1) Összehasonlítani az összes kutya futás előtti és utáni hematológiai, klinikai kémiai és vérgáz paramétereit. Vizsgálni kívántuk ezeknek a paramétereknek a változásait a kutyák mérete, kora, és testtömeg alapján is. 2) Összehasonlítani a laboratóriumi paramterek változását a futó teljesítményekkel. Célunk olyan paramétert keresni, amely változása mutatja a kutyák futóteljesítményét. A klinikai paraméterek (testhő, pulzus, légzés), vagy a laboratóriumi paraméterek közül kívántuk a teljesítményt legjobban mutatót kiválasztani.

Anyag és módszer: Összesen 35 kutyát vizsgáltunk, ebből 27-nek lett értékelhető eredménye (9 kan, és 18 szuka). A kutyák terepen átlagosan 400 m-t futottak. A kutyák átlagos marmagasságuk 68 cm, testtömegük 28,59 kg volt. A mintagyűjtések Jászberényben, Zsámbékon és Csorváson történtek. Vérmintákat vettünk a futás előtt, majd azután 5 perccel, és ezt követően 40 perc és 1 óra között. Felvettük az össze időpontban mért klinikai adatokat (szívverés- és légzésszám, hőmérséklet. Továbbá a vérmintákban mértük a rutin hematológiai paramétereke ADVIA 2120-as automatával, valamint a vérgáz és elektrolit-értékeket ABL80-Flex analizátorral, és a biokémiai paramétereket Becmann Coulter 460-as biokémiai automatával.

Eredmények: A hematológiai paraméterek közül mindegyikben volt szignifikáns változás a 3 időpontban mért értékekben, kivéve az eosinophil granulocyta- és a thrombocyta-számban. Kifejezett eltérés a Ht-érték emelkedésének következtében alakultak. Az átlagok a futás előtt, 5 perccel és 40-60 perccel a futás után az alábbiak: 54, 71 és 53%. A biokémiai paraméterek közül csak a laktát-dehidrogenáz értékek nem mutattak változást, ugyanakkor, a változások a normál-értéktartományon belül maradtak. A sav-bázis paraméterek közül a normálérték tartományon túli változást a pH, a HCO3-, a BE, laktárértékek mutattak. Laktát-értékek futás előtt, 5 perccel és 40-60 perccel a futás után az alábbiak: 1,03, 12,69 és 1,84 mmol/l. A vérgáz és elektrolit paraméterek közül csak a káliumion-érték nem mutatott változást. A klinikai mutatók közül egyik sem, azonban a Ht-, és a laktátértékek változása összefüggésbe volt hozható a futóteljesítménnyel.

Összefoglalás: Az agarak futásakor szignifikáns változások alakulnak ki a vérben, ugyanakkor, ezek többnyire nem lépik túl a normálérték tartományt a Ht-, és a laktát-értékek kivételével. Ezek a mutatók ugyanakkor, a futóteljesítményt is jelezhetik.



Előadások listája

 

A TDK konferencia online absztraktfüzete megtekinthető itt.