Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
Felhívás
Meghívó 2024.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
» Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2024. TDK » Biológus szekció

Zoológus/Biológus szekció

Az özönnövény-borítás hatása homoki parlaggyepek fenológiájára
Horváth Levente Áron III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Zoológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Lengyel Attila, Dr. Kis János

Absztrakt:

Az emberiség az elmúlt 100 év során elképesztő mértékben átalakította környezetét. A klímaváltozás, különböző, nem őshonos fajok betelepítése, és a mindenhová eljutó rakományok „potyautasaiként” utazó élőlények miatt az őshonos társulásokba megérkeztek a „betolakodók”. A növények esetében ezek az invazív fajok elsősorban gyors reprodukciójuknak, tág tűrőképességüknek és eltérő fenológiájuknak köszönhetően nőttek őshonos versenytársaik fölé. Magyarországon az egyik legjobb példák erre a Észak-Amerikából betelepülő selyemkóró (Asclepias syriaca) és magas aranyvessző (Solidago gigantea). Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ez a két faj megváltoztatja-e egy homokparlaggyep virágzási fenológiáját az egész év folyamán, tehát az invazív növény hatására az őshonos fajoknak elcsúszik-e a virágzási periódusa. Ehhez kvadrátpárokat alkalmaztunk, az egyik kvadrátban nem voltak jelen az invazív fajok, míg a másikban ők adták a fő borítást. A fajokat felosztottuk 4 kategóriába: korai egyévesekre, korai évelőkre, késői egyévesekre és késői évelőkre. A selyemkóró jelenléte pozitívan hatott több korán nyíló évelő faj (pl. Poa angustifolia) virágzó tőszámára, míg sok kései egyévesre (pl. Xeranthemum annuum) negatívan hatott. Ez annak köszönhető, hogy a selyemkóró tövek viszonylag későn és alacsony denzitással jelennek meg, emiatt a korán nyíló fajokat nem árnyékolják le, viszont felnyitják az őshonos gyepet. Később viszont már az invazív faj tövei leárnyékolják a későn nyíló fajokat. A magas aranyvessző sok korán nyíló faj (pl. Viola arvensis) virágzó tőszámára pozitívan hatott, de köszönhetően a faj magas denzitásának, a későn nyíló évelő fajokra negatív hatása van, főleg a Caryophyllaceae családra. Összességében a magas aranyvesszőnek sokkal több faj virágzó tőszámára volt hatása, mint a selyemkórónak. Fenológiai eltolást egy esetben sikerült észlelni, a selyemkóró miatt a Cerastium semidecandrum később hozott virágot. A magas aranyvessző esetében ezt nem sikerült kimutatni egy fajjal kapcsolatban sem.



Előadások listája