Szekciók

A macskák fogfelszívódása (Tooth Resorption/TR, Feline Odontoclastic Resorptive Lesion/FORL) egy rendkívül gyakori klinikai kórkép. A betegség progressziója során a szervezet saját sejtjei fokozatosan lebontják a fogak keményszövetét és ez előrehaladott stádiumban erős fájdalmat okoz. Míg ez a betegség házimacskák esetében széles körben elterjedt, addig az egyéb macskafélék (Felidae) érintettségéről kevés információ áll rendelkezésre.

Kutatásunk a macskafélék érintettségének vizsgálatára és a kórkép összetett hátterének megértésére irányul. A vizsgálatainkat 64 vadmacska, 24 leopárd, 23 oroszlán, 15 tigris, 11 szervál, 9 hiúz, 6 mocsári macska, 5 puma, 4 jaguár, 4 gepárd, 4 ocelot, 3 karakál, 2 hópárduc, 2 törpemacska, 2 borneói macska és 1 oncilla koponyán kezdtük, amelyek a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének részét képezik és a koruk 200 évet ölel fel (1822-2023.) A koponyák részletes makroszkópos vizsgálatával azonosítottuk a fogfelszívódásra utaló látható jeleket, és minden esetben fotódokumentációt készítettünk. Azokat a koponyákat, amelyeknél felmerült a TR/FORL alapos gyanúja, modern képalkotó eljárásokkal vizsgáltuk tovább. Az Állatorvostudományi Egyetem Sebészeti Tanszékén helikális CT-vel (General Electric Revolution ACT), direkt digitális RTG-nel, (Toshiba E7239, Control-X detektorral), fogászati RTG-nel (IM3 Revolution 4DC), valamint az Exo-Pet Állatgyógyászati Centrumban CBCT-vel (Epica Vimago GT 30 Pico) felvételeket készítettünk. Ez a multimodális megközelítés lehetővé tette, hogy a felszín alatti elváltozásokat is pontosan diagnosztizálhassuk, illetve a makroszkópos vizsgálat és a különböző képalkotó eljárások diagnosztikai értékét egymással összehasonlíthassuk.

Eredményeink új adatokkal bővítik a szakirodalmat. A vizsgált fajok közül 6 tigris, 6 leopárd, 4 hiúz, 2 oroszlán, 2 jaguár, 2 puma, 1 gepárd, 1 ocelot, 1 leopárdmacska, 1 mocsári macska és 1 vadmacska fogazatán azonosítottuk a fogfelszívódás jeleit. Elsőként igazoltuk a TR/FORL előfordulását olyan veszélyeztetett, vadon és állatkertekben élő fajokban, mint a tigris, a gepárd, az eurázsiai (ssp. kárpáti) hiúz, az ocelot, a leopárdmacska, a mocsári macska és a vadmacska. A vadon élő macskafélék és a házimacskák fogazatának elváltozásai azonos megjelenésűek, ez alapján feltételezhető, hogy a háttérben álló faktorok is azonosak és nem civilizációs eredetűek. A jövőben tervezett kutatásaink a konkrét háttérokok vizsgálatát célozzák.