Szekciók

Az eutanázia mind etikai, mind lelki vonatkozásban az állatorvosi hivatás egyik legnagyobb kihívást jelentő feladata. A megfelelő időpont megítélése szakmai tapasztalatot, empatikus hozzáállást, érzelmi intelligenciát, valamint pontos kommunikációt igényel az állatorvosok és az állattulajdonosok között. A döntéshozatali folyamat, bár a napi gyakorlat szerves része, az állatorvosi szakirodalom kevésbé feltárt szegmensét képezi.

A kutatás az állatorvosok és az állattartók döntéshozatalát vizsgálja a kisállatok eutanáziájával kapcsolatban. A kutatás több felmérés összevonásával zajlott, amely online kérdőívet tartalmazott a kisállattartók körében, valamint két állatorvossal készült interjú. A vizsgálat célja az eutanázia mögötti okok kiemelése, az életminőség (QoL) mérési eszközeinek alkalmazási lehetőségei és az állatorvosokkal való kommunikációval kapcsolatos elégedettségfelmérés volt. A dolgozat során értékelésre került még az etikai konfliktuskezelés, az érzések figyelembevétele és a kommunikáció minősége.

A válaszokból értékelése alapján az euthanázia elvégzésének mérlegelésében a klinikai jelek, az érzelmi kötődés, morális megfontolások és a kommunikáció mind hozzájárulnak. A gazdáknak erős érzelmi teher a döntéshozatal, de úgy érezték, hogy az állatorvosok támogatása a gyász feldolgozásának segítésével és nagyobb elégedettséggel jár. Az állatorvosok a szakmai indokoltságot, az érzékenységet és a világos kommunikációt emelték ki a gazdáknak való könnyebb döntéshozatal kulcsaként.

A tanulmány kiemelkedő szerepet nyilvánít a kommunikációnak és a morális támogatásnak az eutanázia kérdéseiben, továbbá hangsúlyozza a klinikai állatorvosi tudományok, a kommunikációs kompetencia és a mentális támogatási szolgáltatások oktatásának fejlesztését a szakma gyakorlói számára.