Szekciók

Az online állatorvoslás, más néven telemedicina, egyre nagyobb szerepet tölt be a modern állategészségügyi szolgáltatásban, és a magyarországi állatorvosi praxisok számára is ígéretes innovációs lehetőséget jelenthet. A kutatás célja a telemedicina állatorvosi alkalmazása társadalmi és szakmai megítélésének feltérképezése, továbbá az állatorvosok és állattartók szociodemográfiai jellemzői és a telemedicina szolgáltatásokhoz való hozzáállása közötti összefüggések vizsgálata volt.

A kutatás során két, 16-16 kérdésből álló online kérdőívet készítettünk Google Forms™ segítségével, külön az állatorvosok és az állattartók számára. A kérdőíveket egy link segítségével tettük közzé állatorvosi és állattulajdonosi levelezőlistákon és Facebook csoportokban. Az első kérdéscsoport szociodemográfiai adatokat gyűjtött, míg a második a telemedicinához való hozzáállást és annak vélhetően befolyásoló tényezőit vizsgálta. Az állatorvosi kérdőív 2025.04.25–06.30., az állattartói 2025.05.02–07.03. között volt elérhető. Összesen 204 állatorvosi és 404 állattartói kérdőívet dolgoztunk fel. A telemedicinával kapcsolatos vélemények és a szociodemográfiai háttér közötti összefüggéseket khi-négyzet próba és Fisher-féle egzakt statisztikai próba segítségével elemeztük.

Eredményeink alapján a válaszadó állattartók 86,6%-a még nem vett igénybe online állatorvosi szolgáltatást, ugyanakkor többségük (72,6%) nyitott lenne rá, főként konzultáció (79,7%) vagy receptírás (62,9%) céljából. Azok az állattartók, akik már használtak telemedicinát, leginkább a gyorsaságot (90,7%), az állatok szállításának elkerülését (74,1%) és a kényelmet (68,5%) emelték ki előnyként. Az állattartók többsége 10 percnél rövidebb konzultációt 10.000 Ft (€25) alatti díjon tartana elfogadhatónak. A megkérdezett állatorvosok 46,6%-a még nem nyújtott, de 79,4%-uk kínálna online konzultációt és 5001–15.000 Ft (€20-€60) közötti díjat tartana reálisnak egy online konzultációért. Legfőbb előnyként a korábbi személyes vizsgálathoz kapcsolódó utógondozást (57,4%), a hatékonyabb adatgyűjtést (52,9%) és az elektronikus vényírást jelölték meg (45,6%).

A fiatalabb állattartók körében szignifikánsan nagyobb volt az online szolgáltatások igénybevételének aránya (p<0.001). Az állatorvosok életkora nem befolyásolta a hajlandóságukat online konzultáció nyújtására, viszont befolyásolta az árképzést (p=0.0112).

Összességében a telemedicina gazdaságilag jövedelmező forrás lehet a hazai praxisok számára, a hatékony időmenedzsment és a rugalmas szolgáltatási lehetőségek révén. A digitális állatorvoslás további elterjedéséhez viszont elengedhetetlen a szakmai irányelvek kidolgozása és a folyamatosan fejlődő technológiai háttér biztosítása.