Szekciók

Hazai nagylétszámú baromfiállományokból izolált multirezisztens Enterococcus törzsek új generációs szekvenálása, különös tekintettel a vankomicin és linezolid rezisztenciát okozó génekre
Radnai Levente V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Kerek Ádám

Absztrakt:

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) egy olyan globális jelentőségű probléma, amely mind a humán-, mind az állategészségügyi gyakorlatban egyre komolyabb kihívásokat jelent. A multirezisztens Enterococcus törzsek, különösen az E. faecalis és az E. faecium, kiemelkedő szerepet töltenek be a nozokomiális fertőzések kialakulásában, ugyanakkor zoonotikus potenciáljuk is egyre jelentősebb. A baromfiállományok mikrobiomja potenciális rezervoárt képezhet az antimikrobiális rezisztenciagének számára, amelyek mobilis genetikai elemek közvetítésével átjuthatnak humánpatogén baktériumokba.

A vizsgálat célja 73 darab hazai baromfiállományból izolált Enterococcus törzs antimikrobiális rezisztencia génkészletének feltérképezése volt, újgenerációs szekvenálás (NGS) segítségével. A bioinformatikai feldolgozás során összesen 1227 db antimikrobiális rezisztenciagént azonosítottunk, amelyek 179 különböző géncsaládhoz tartoztak. A feltárt rezisztencia-mechanizmusokat antibiotikumcsoportok szerint elemeztük, különös hangsúlyt fektetve a glikopeptid (vankomicin) és oxazolidinon (linezolid) rezisztencia kialakulásához kapcsolódó génekre.

A glikopeptid rezisztencia szempontjából meghatározó volt a VanC operon különböző komponenseinek jelenléte, köztük a vanRC, vanSC, vanTC és vanXYC géneké, amelyek több izolátumban együttesen fordultak elő. A linezolid-rezisztencia vonatkozásában elsősorban a lsaA, emeA, valamint az efrA és efrB efflux pumpa gének domináltak, amelyek a sejten belüli antibiotikum-koncentráció csökkentésén keresztül járulhatnak hozzá a rezisztencia kialakulásához. Klasszikus linezolid rezisztenciát kialakító gént azonban nem azonosítottunk.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy a baromfiállományokból származó Enterococcus törzsek jelentős mennyiségű antimikrobiális rezisztenciagént hordoztak, köztük olyanokat is, amelyek a humán gyógyászatban utolsó vonalbeli antibiotikumokkal szemben képesek rezisztenciát kialakítani. Eredményeink alátámasztják az állattartásban jelen lévő AMR-rezervoárok nyomon követésének fontosságát, valamint megerősítik a One Health szemléletű megközelítés gyakorlati jelentőségét.

Előadások listája