Szekciók

Észak-Amerika mérsékelt övi területein jelentős károkat okoznak a kullancsok, mivel képesek nagy orvosi és állatorvosi jelentőségű vírusokat, baktériumokat és protozoonokat terjeszteni. Ott a legelterjedtebb kullancsok az Ixodes és a Dermacentor nemzetségbe tartoznak, de (eltérően Európa mérsékelt övi területeitől) az Amblyomma fajok is honosak. Bár a háziállatok kullancsfertőzöttségét régóta vizsgálják az Egyesült Államokban, a járványtani helyzet változásait folyamatosan nyomon kell követni, főleg a korábbi kutatásokban alulreprezentált államokban. Jelen munkánk célja új adatokat szolgáltatni két északkeleti államból a kullancsok mitokondriális genetikai markereiről, valamint a bennük előforduló kórokozókról. A kullancsokat 2019 és 2024 között gyűjtöttük véletlenszerűen háziállatokról (kutyákról, macskákról, lovakról) és emberekről két állatorvosi rendelőben (Strongsville, Ohio és Earlysville, Virginia).

Összesen 111 kullancsot vizsgáltunk, közülük 88 Ohio államból és 23 Virginia államból származott. A legtöbb példány Dermacentor variabilis volt (n=76), ezt követte az Ixodes scapularis (n=16), az Amblyomma americanum (n=18) és az Amblyomma maculatum (n=1). A gazdaállatok szerinti eloszlást tekintve az A. americanum volt az egyetlen kullancsfaj, amely mind a négy vizsgált gazdafajról előkerült, míg a D. variabilis volt a leggyakoribb kutyákon, macskákon és embereken is. Érdekesség, hogy I. scapularis nimfák kizárólag macskákon fordultak elő.

A citokróm c-oxidáz I. alegység (cox1) és a 16S rRNS gén molekuláris vizsgálata kimutatta, hogy a haplotípusok relatív gyakorisága alacsonyabb volt a D. variabilis mintákban, mint az I. scapularis esetében. Míg a virginiai A. americanum haplotípusai közeli rokonságban álltak a Floridából ismert példányokkal, az Ohio államból származó A. maculatum 16S rRNS szekvenciája 100%-os azonosságot mutatott az ún. III-as morfotípussal, amelyet Arizonából és Mexikóból írtak le.

A kullancsokban előforduló kórokozókat tekintve az I. scapularis-ban (Ohio és Virginia államokból) egy még el nem nevezett Rickettsia-fajt azonosítottunk, amely közeli rokonságban áll a Rickettsia monacensis-szel. A D. variabilis-ban Ohio államban Rickettsia bellii, míg Virginiában Rickettsia montanensis volt kimutatható. Az Ohio államból származó hím A. maculatum lábából kivont DNS-ből egy további szekvencia 99,7%-os azonosságot mutatott a Rickettsia parkeri ún. típustörzsével. Végül három virginiai A. americanum példányból Rickettsia conorii subsp. raoultii került elő. A piroplazmák közül Ohio államban I. scapularis-ból Babesia odocoilei volt kimutatható, míg a virginiai A. americanum-ban Theileria cervi, két még el nem nevezett Babesia-faj, valamint Babesia sp. Coco fordult elő.

Ez a vizsgálat új adatokat szolgáltat az Ohio és Virginia államokból származó kullancsfajok esetében a morfológiájuk, mitokondriális genetikai markereik, földrajzi kapcsolataik, valamint a kórokozók terjesztésében betöltött lehetséges szerepük vonatkozásában.